Tízéves késéssel elindultunk a jó úton

Az szja és a társasági adó csökkentésével nyolc-tíz év után ráléptünk arra az útra, amin a régió többi ország elindult – fogalmazott Barcza György, a K&H vezető elemzője, aki optimista az orbáni bejelentések után. Szerinte ez olyan növekedési modellt hozhat, ami a belföldi kereslet és munkaerő nagyobb aktivitásra épít, márpedig ezekben most nagyon gyengén állunk Európában.

Most vagy soha

Ennek a kockázatát jelenthetné ugyan, hogy a külső egyensúly megborul, ám van akkora többlete a külkereskedelemnek és a folyó fizetési mérlegnek, hogy ha valamilyen helyzetben, most meg lehet ezeket az intézkedéseket lépni. A mérlegadatok azt mutatják, hogy túlhűlt a gazdaság, most a változásoknak a növekedésjavító hatása lehet az elsődleges, és csak mérsékelt lehet az egyensúlyrontó hatás.

Barcza György azt mondta, ha pozitív forgatókönyvvel számolunk, csak az szja 1 százalékot dobhat a GDP-n, és lehetővé teszi, hogy a főbb külpiacainkat jelentő európai országok megszorításai ellenére is 3-3,5 százalékkal emelkedjen jövőre a magyar gazdaság, de a 4 százalék sem zárható ki. A bankokat érintő intézkedésekről – a banki adóról és a devizahitelek megszüntetéséről – azt mondta, mivel a világ tíz legjobban eladósodott országa között vagyunk, utóbbi jó javaslat, segítheti a GDP 130 százalékát kitevő adósságállomány leépülését, és ha felszálló ágba kerül a gazdaság, remélhetően az adónak sem lesz olyan hatása, hogy amiatt a bankok visszafogják a hitelezést.

Több részletet!

Meg kellene viszont fontolni, hogy a lízingcégekre és a biztosítókra kivetni tervezett adót ne alkalmazzák, előbbieket a másfél-két éve tartó piacszűkülés, utóbbiakat a mostani károk és az azokhoz kapcsolódó kárkifizetéseik miatt – ezt már Hegedűs Sándor, RSM-DTM adópartnere mondja. A szakértő szerint a legnagyobb probléma az, hogy bár az irányok általánosságban jók, azok az adóintézkedések, amik jellemzően az egyszerűsítés és adócsökkentés felé mutatnak, nincsenek teljesen kifejtve.

Az a kérdés, hogy lesz-e bármilyen évközi változás, az ebből a beszédből nem világos. Azt sem lehet tudni, tette hozzá, hogy az adójóváírás fokozatos kivezetésénél lesz-e olyan finomhangolás, mint a szuperbruttó bevezetésénél volt, hogy ha mindenki nem is jár jól, ne sokan járjanak rosszul – mondta Hegedűs Sándor.

Kedvező változás, hogy 500 millió forintra emelték azt az adóalapot, ameddig tíz százalék a társasági adó kulcsa, de kérdés: megmarad-e az az öt feltétel, ami most, az 50 millió forintos limitnél megvan. Ezek között ugyanis vannak nagyon komoly elvárások, például a nyereségességi mutató vagy a foglalkoztatottak átlagos bérének mértéke. Jónak tartja Hegedűs Sándor a kisadók eltörlésének ötletét és az illetékmentesség kiterjesztését is, de itt is hiányolja a konkrétumokat, így például azt, hogy melyik az a tíz kisadó, amiről szó van.

Mi lesz a szuperbruttóval?

Ennél is jobban fáj Hegedűsnek, hogy két tételről nem esett szó a miniszterelnöki beszédben. Az egyik a helyi iparűzési adók ügye – holott egy vállalkozásnak ez akár nagyobb terhet is jelenthet, mint a társasági adó –, a másik a munkáltatókat terhelő társadalombiztosítási járulékok csökkentése. Hiányolta azt is, hogy nem esett szó arról: a szuperbruttót év közben tervezi-e kivezetni a kormány, vagy csak az év végén.

Sőt, László Csaba szerint az sem egyértelmű, hogy megszűnik-e egyáltalán a szuperbruttó. A KPMG adópartnere azt mondta: az adótervekből megismert részletek ugyan biztosan segítenek az üzleti szférának, és az egykulcsos adó pr-szempontból is pozitív hatású lehet, sok részletet jó lenne minél hamarabb látni, hiszen nagyon fontos konkrétumokat nem tisztázott a beszéd.

Így például nem tudni, mi lesz a szuperbruttó sorsa, megmarad-e vagy eltörlik – ha utóbbi, akkor igen masszív szja-csökkentést jelent a bejelentett 16 százalékos kulcs –, ahogyan azt sem, hogy a tőkejövedelmek adója is 16 százalék lesz-e. Nem lehet tudni azt sem, az összes szja-kedvezmény kimegy-e a rendszerből, mekkora lesz a gyermekkedvezmény, mi lesz a cafeteriával – sorolta.

A társasági nyereségadó kulcsának csökkentése mindenképpen segít a kkv-knak, a kisadók eltörlésének viszont csak akkor lehet örülni, ha látjuk, mely tíz kisadó van benne. A cégeknek az innovációs, a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás jelenti a legnagyobb gondot, ha ezeket eltörlik, az tényleg nagyon nagy egyszerűsítést jelent. A banki adóból elvárt kétszázmilliárd forintot soknak tartja, szerinte ez ötven-hatvan százalékos adóterhet jelentene ebben a szektorban. Erre a bankok részéről sokféle reakció lehet, de olyan biztos nem, aminek a kormány örülne – fogalmazott László Csaba, aki szerint ez a lépés vélhetően kamatmarzs és jutalékok emelésére fogja ösztönözni a pénzintézeteket.

A szakértőnek nemcsak az el nem mondott konkrétumok miatt maradt hiányérzete a beszéd után. Sem az élőmunka terheinek csökkentéséről, tehát a járulékok változtatásáról, sem a helyi iparűzési adóról nem esett szó, holott utóbbit évek óta az egyik legjelentősebb problémaként emlegetik a vállalkozások – mondta László Csaba. A közpénzből működő cégeknél egyes kifizetésekre tervezett 98 százalékos adókulcsról pedig azt mondta: meglepődne, ha nem lenne ezzel kapcsolatban alkotmánybírósági beadvány, és azon is, ha ez az adókulcs átmenne az AB-n.

Nulla lesz a vége

Amíg a 16 százalékos egykulcsos szja bevezetése 300-400 milliárd forint bevételkiesést, addig az adójóváírás kivezetése közel 300 milliárd forint többletbevételt jelenthet a költségvetésnek – mondta az MTI-nek Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.

A statisztikailag ismert 2008-as évi átlagos szja-kulcs 18,2 százalék volt, így annak leszállítása 16 százalékra közel 300-400 milliárd forint bevételkiesést jelenthet. Pláne, hogy a szuperbruttósítás miatt jelenleg a 17 százalékos alsó adókulcs valójában 21,6 százalékos kulcsot jelent.

Ezt kompenzálhatja az adójóváírás kivezetése a rendszerből, amely 300 milliárd forint bevételt hozhat a költségvetésnek – jegyezte meg az adószakértő. Vámosi-Nagy úgy gondolja, hogy az Orbán-kormány a minimálbér reálértékét akkor tudja megőrizni, ha a minimálbért jelentősen megemeli.

A kkv szektor társasági adókulcsának 19 százalékról 10 százalékra való csökkentésével és ezzel együtt az adóalap 50 millió forintról 500 millióra való emelésével egyetért Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzátéve, hogy  jelenleg az ebbe a körbe tartozó vállalkozások kétharmada veszteséget mutat ki.