Nekünk is fájnak a német megszorítások?

A válságból viszonylag erősen kijövő Németország tervei ellen hangosan tiltakozott mind a hazai ellenzék – mondván, a szociális juttatások lefaragásával épp a legszegényebbek csattan majd az ostor –, mind az a nemzetközi szakértői gárda, amely szerint a költségvetési kiigazító lépések nemcsak Németország, de az eurórégió, s így közvetve az egész világ egyelőre ködös szebb jövőképébe rondíthat bele, írja a Napi Gazdaság.

A megszorítások (köztük 15 ezer közalkalmazott elbocsátása) révén 2016-ra a Merkel-kormány egyensúlyba hozhatja a költségvetést, s 60 százalékra csökkenti az idén már 77 százalékra becsült adósságállományt - mindezt a központi deficit 0,35 százalékra (a jelenlegi tizedére) történő visszaszorítása mellett.

Gyenge euró: mindenkinek jó?

Karsai Gábor, a GKI igazgató-helyettese szerint az Angela Merkel kancellár által hétfőn meghirdetett intézkedések nem befolyásolják a gazdaságkutató Magyarországra vonatkozó idei 1 százalékos GDP-növekedésről szóló előrejelzését. A Magyarország számára kedvezőtlen lépések érdemben csak 2011-től érvényesülnek, így az idei, bő 10 százalékos exportbővülésen alapuló növekedési kilátásokon nem változtatnak.

Jövőre azonban, épp a Németországban a hét elején - illetve több eurózónás tagországban az elmúlt hetekben - bejelentett megszorítások miatt a hazai kivitel dinamikája "szűk 10 százalékra" mérséklődhet a szakember szerint, aki úgy véli, az intézkedések hármas hatással bírnak Magyarország és az EU kilátásaira.

Az eurózónával szembeni befektetői bizalmat megingató - az euró megítélésén is rontó - adósságválságra reagáló költségvetési kiigazítások szükségszerűen a belföldi kereslet csökkenésével járnak majd az eurózónában, egyúttal az érintett országok export-felvevő képességét is rontják.

A gyenge európai deviza azonban rövid távon mindenképp javítja az exportorientált országok - így Németország, illetve az annak beszállítói hátteret nyújtó Magyarország - növekedési lehetőségeit, ideiglenesen ellensúlyozva a belföldi kereslet visszaesését - emelte ki a GKI igazgató-helyettese.

Karsai szerint az eurózóna tagországainak elmúlt hetekben vázolt költségvetési politikája egyértelmű üzenetet hordoz a magyar gazdaságpolitika számára is. Az EU leszámolt a költségvetési élénkítésen keresztüli válságkezeléssel, s ehelyett a fiskális megszorítások időszakának politikáját hirdette meg. A GKI szakembere szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar kormány korábbi, gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló terveit kedvezőtlenül fogadták a tőkepiacok.

Szükséges, de nem elégséges

Zádor Márta, az Ecostat megbízott főigazgatója is egyetért abban, hogy a bizalmi válság hatására gyengülő euró - paradox módon - kedvez az exportra berendezkedő nyugat-európai országoknak, s rövid távon a hazai kilátásokat is javíthatja.

A szakember szerint azonban a költségvetési megszorítások önmagukban nem lesznek elegendők a válsághelyzet kezelésére, így a közös deviza, illetve az uniós gazdaság hosszú távú stabilizálására. Márpedig a bizalomvesztésből adódó hitelszűke könnyen átterjedhet a közép-európai régióra is - figyelmeztet Zádor, aki épp ezért kulcsfontosságúnak tartja a német kormány terveinek megvalósulását.

Az elemzők többsége már áprilisban óva intett a "görög fertőzés" terjedésétől, a világpiaci történések pedig mélységesen igazolták őket - az ECB hitelességének csorbulása, illetve a stabilitási paktum következmények nélküli felrúgása az eurózónás tagországok költségvetési lazaságához, az euró - közvetetten pedig a térségi devizák - gyengüléséhez, illetve magasabb inflációhoz nyitott utat. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása akár drámai következményekkel is járhat az európai pénz- és tőkepiacokon, így Magyarországon is az Ecostat szakértője szerint.

Az Ecostat igazgatója úgy véli, az európai válsághelyzet mindaddig kiújulhat, amíg az EU nem alakít ki egy az uniós tagállamok megmentését, sőt a csődhelyzet megelőzését lehetővé tevő keretrendszert. Ennek érdekében egyérteművé kell tenni annak következményeit, ha egy tagország áthágja a monetáris unió alapvető szabályait, illetve radikális lépéseket kell tenni a politikai-gazdaságpolitikai integráció irányába, amelyben szerepet kell kapjon egy Európai Monetáris Alap is. Ellenkező esetben adósságválság mélyülése, az euró értékvesztése elvezethet a dollárral szembeni paritáshoz - figyelmeztet Zádor.