A takarékszövetkezetek elégedettek a bankadó végső verziójáva

Tegnap fogadta el a parlament az idei adó-salátatörvényt, amely bevezeti a bankadóként elhíresült különadót a pénzügyi szektor szereplőinek nagy részére, így a takarékszövetkezetekre is. A törvény azonban jelentősen formálódott a parlamenti tárgyalások alatt, különösen igaz ez a takarékszövetkezetek esetében.

Az eredetileg beterjesztett változathoz képest ugyanis a múlt heti első szavazáson a honatyák többsége egyetértett a kormány által szorgalmazott javaslattal, azzal, hogy valamilyen formában könnyítsenek a takarékszövetkezetek számára. Ezt úgy kívánták kivitelezni, hogy a 4000 fő alatti lélekszámú településeken fiókot üzemeltető adóalanyok kedvezményt kaphattak volna a bankadó alapjából: az adóalapjukat annak arányában csökkenthetik, hogy fiókjaik mekkora hányada volt 4000 fő lélekszámú településen.

A kormány azonban egy újabb ötlettel állt elő a tegnap esti zárószavazáson: ezt a 4000 fős kedvezményt sutba dobva differenciálták az adókulcsot, 50 milliárd forintos adóalapig (korrigált 2009. évi mérlegfőösszegig) 0,15, afeletti adóalap után pedig 0,5 százalékos adómértéket állapítottak meg az eredetileg gondolt egységes 0,45 százalékkal szemben. Így végül is minden hitelintézet egy darabig kisebb adókulccsal szembesül, ám mivel a bankoknak sokkal magasabb a korrigált mérlegfőösszegük 50 milliárd forintnál, ezért ebből a megoldásból is lényegében a takarékszövetkezetek tudnak profitálni, sokuknál az adóalap döntő hányada nem lépi túl a szóban forgó határt.

A takarékszövetkezetek még nem tudják pontosan, mennyit is kell fizetniük, hiszen a korrigált mérlegfőösszegre vetik ki az adót – jelezte Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója a tegnap elfogadott bankadó kapcsán. Előzetes számításaik szerint ugyanakkor ez kevesebb mint kétmilliárd forint lesz, amelyet - az eredeti tervekben szereplő hatmilliárd forinthoz képest, a szektor működését, üzletpolitikáját, és eredményeit tekintve - még elviselhető tehernek gondolnak.

Az OTSZ kiemeli: tagszervezeteinek a több mint 1600 fiókos hálózata teljes országos lefedettséget jelent, amely biztosítja a kisebb településeken élők pénzügyi szolgáltatását is. A kisfiókok működési költséghányada ugyanakkor sokkal rosszabb, nem véletlen, hogy a korábban tervezett kedvezmény határaként meghatározott 4000 fő alatti településeken összesen 50, az OTSZ tagszervezetein kívüli kereskedelmi banki fiók van (az OTSZ tagszervezetinek viszont mintegy ezer) pedig ők is nyithatnának kistelepüléseken is. Emellett a takarékok működési modellje, üzletpolitikája, és eredményei is eltérnek a kereskedelmi bankokéitól, mindezek alapján összességében a hitelintézetek körében fizetendő bankadó mértékét az OTSZ arányosnak tartja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!