Beszólt az EKB a magyar kormánynak

2010.08.06. 15:21 Módosítva: 2010.08.06. 15:23
Rosszallásának adott hangot az Európai Központi Bank (EKB), amiért a magyar kormány őt rendre kihagyja az egyeztetésből, holott az kötelessége lenne. Aggályosnak tartják a devizások szabályozását és a bankadót.

Keményen bírálta az EKB a magyar kormány konzultációs módszerét.Az intézmény szerint a magyar fél nem biztosított kellő időt, hogy a törvénymódosításról alkotott véleményüket elkészíthessék, vagyis nem tett eleget a korábbi erről szóló határozatnak (98/415/EK).

Nem várták meg a választ

Az Európai Központi Bank korábban, a jegybanki vezetők fizetéséről szóló vita kapcsán már megfogalmazott egy hasonló kritikát, pénteki közleményében ezt megerősítette.

A közlemény emlékeztet: a jogszabálytervezet konzultációra megküldött rendelkezéseit több lényeges módosítással a parlament még azt megelőzően elfogadta, hogy az EKB megfogalmazta volna a véleményét.

Aggályos a devizahitelesek korlátozása

A frankfurti intézmény elismerte, a devizahitelezés elterjedése valóban makrogazdasági-pénzügyi stabilitási kockázatokat jelent, de ezt legfeljebb józan és stabilitásorientált makrogazdaság ellensúlyozhatja. Ha ez elégtelennek bizonyul, jöhet szóba a morális meggyőzés és adminisztratív szabályozás eszköze.

Aggályosnak tartják a magánszemélyek számára a devizaalapú hitelek ingatlanjelzáloggal való biztosításának megtiltását. Szerintük ugyanis ha az a határon átnyúló hatásokkal jár, a tőke és fizetések szabad mozgásába ütközhet. Ennek értékelése azonban a szerződések alkalmazásának és betartásának biztosításával megbízott uniós intézményekre tartozik.

Kritizálták a bankadót

Az EKB a bankadót is kifogásolta. Szerintük a bevételek általános költségvetési célú felhasználása nemkívánatos, az nem szolgálja a pénzügyi stabilitás fokozásának általános célkitűzését. Az adó ráadásul visszavetheti a banki hitelezést és az ügyfeleknek felszámított többletköltségeket is eredményezhet - ahogyan arra a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet.

Az adóteher lényeges emelkedésére reagálva egyes bankok és más pénzügyi intézmények visszafoghatják magyarországi tevékenységeiket, ezzel tovább csökkentve a rendelkezésre álló finanszírozást. Arról nem is beszéle, hogy bizonytalanságot kelthet az üzleti vállalkozásokban, így káros hatású a hosszú távú növekedésre.

Sokadik kritika

Az EKB kritikái javarészt tehát megismétlik azokat a kifogásokat, amelyeket az Európai Bizottság és az IMF szóvá tett, amikor megszakadtak a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások.