Bennfentes kereskedés miatt magyarázkodhat a GVH elnökjelöltje

Háromszázezer forintra bírságolta tíz éve bennfentes kereskedelem miatt a PSZÁF Juhász Miklóst, aki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelenlegi elnökjelöltje - írta szombati számában a Népszabadság és a Népszava.

A CA-IB Értékpapír Rt. 1999 tavaszán a tőzsdén jegyzett Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) részvényeiből vásárolt. A PSZÁF ugyanakkor megállapította, hogy az ügylet egyes tranzakciói mögött Juhász Miklós állt, aki akkor a BIF felügyelőbizottsági elnöke is volt, így bennfentes személynek minősült. A tranzakciókat ezért jelentenie kellett volna a felügyeletnek, ám ezt nem tette meg.

Juhász a Népszabadságnak adott hétfői interjújában azt mondta: “az egyik CA-IB-es tulajdonos - a nevét ügyvédi titoktartás miatt nem fedhetem fel - megkért arra, hogy a nevében vásároljak BIF részvényeket. Tehát nem magam számára vásároltam részvényt. A bírságot az érintett személy kifizette, nem kértem jogorvoslatot.”

Megkérdőjelezett hitelesség

Aggályos lehet Juhász Miklós jelölése a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöki posztjára, mert 1999-ben megbírságolta őt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bennfentes információval való visszaélés miatt - erre hívta fel a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek írt hétfői leveleiben a Transparency International (TI), tudósít a Független Hírügynökség.

A korrupcióellenes szervezet álláspontja szerint megkérdőjelezhető lenne a jelölt hitelessége a tisztességes piaci verseny kikényszerítéséért felelős Gazdasági Versenyhivatal élén.A kormányzati intézkedések sikere nagymértékben függ az azokat végrehajtó vezetők szakmai és etikai hitelességétől - írják. Úgy fogalmaznak: a Gazdasági Versenyhivatal elnöki posztjára jelölt személyt, illetve azt a céget, amelynek Felügyelőbizottsága elnökeként a cég jogszerű működésének ellenőrzéséért a jelölt felelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete olyan ügylet miatt marasztalta el, amelynek során bennfentes információval élt vissza.

A TI a levelekben feltüntette a PSZÁF vonatkozó határozatait, amelyek szerint Juhász Miklóst 300 ezer, az érintett társaságot pedig 800 ezer forint bírság megfizetésére kötelezték 1999-ben.

A korrupció elleni fellépés hatékonysága és hitelessége szempontjából elengedhetetlen, hogy a felelős pozícióra jelölő és jelölt személyek saját magukkal szemben magas etikai mércét állítsanak - fogalmaznak az Orbán Viktornak és Schmitt Pálnak írt levélben.

Múlt héten jelentették be, hogy Juhász Miklóst jelölte a Gazdasági Versenyhivatal elnökének Orbán Viktor kormányfő. A hatályos törvény alapján a GVH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A versenyhivatal mostani vezetőjének, Nagy Zoltánnak novemberben jár le második 6 éves mandátuma.

Nosztalgiából GVH elnök

„Nosztalgiával gondolok vissza a bírói pályafutásomra, ez is hozzájárult ahhoz, hogy elfogadtam a felkérést” – mondta az Indexnek a GVH elnökjelölte. Juhász kinevezését lapunknak azzal magyarázta: a rá váró feladat nagyon hasonlít a bírói tevékenységre, példaként a hivatali döntéshozatali mechanizmust említette. „Igaz, a Versenyhivatal közigazgatási eljárásokat folytat le, de sok elem köszön vissza a bírósági eljárási gyakorlatból.”

Juhász Miklós az Indexnek azt mondta: szakterülete a polgárjog, de alkalmanként versenyjoggal kapcsolatos ügyekkel is foglalkozott ügyvédi pályafutása során. Ezzel elismerte: a versenyjog nem szakterülete.

Nobilis Kristóf nyilatkozata

A Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) jelenlegi elnöke, társtulajdonosa – Nobilis Kristóf – a következő nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkbe augusztus 11-én:

„Megdöbbenéssel olvastam, hogy egy tizenegy évvel ezelőtti tranzakció a BIF volt fb-elnökét, Juhász Miklóst kellemetlen helyzetbe hozta. A félreértések elkerülése érdekében szeretném tájékoztatni az érintetteket az ügy valódi hátteréről. 1998-ban a nagyobb tulajdonosok közül – köztük igazgatósági tagok is – többen vásároltunk BIF-részvényeket. A vásárlások koordinációját személyesen én írányítottam. Az egymás közötti elszámolás előre nem látható okokból átcsúszott a következő 1999-es évre, amikor kisebb mennyiségű részvényt átkötöttünk egymás között a BÉT-en. Az átkötések bennfentes személyek között zajlottak, ahol mindegyik fél ugyanazokkal az információkkal rendelkezett. A PSZÁF az ügyletet kivizsgálta, és megbírságolta a résztvevőket, bennfentes időszak alatti ügyletek tilalmának megsértése miatt (ÉPT 143§ (3))  , tekintettel arra, hogy az ügyletet olyan időszakban kötöttük, amikor a bennfentes személyek számára tiltott a kereskedés. Az időpontot sajnos én néztem el, ezért természetesen barátaimnak és üzlettársaimnak is én térítettem meg a kiszabott büntetetést. Téves tehát az az állítás, hogy Juhász Miklóst bennfentes információval való visszaélés miatt marasztalta volna el a PSZÁF, ügyvédi titokra való hivatkozásából is látszik, hogy az információkat Juhász Miklós mindig korrekt módon kezelte és kezeli. Juhász Miklóst az ügyben semmilyen felelősség nem terheli, ezúton is elnézését kérem, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe hoztam.

Nobilis Kristóf
s.k.

2010-08-11"