Cséfalvay: a forintgyengülés csak átmeneti, nem kell kamatemelés

Cséfalvay Zoltán egy ausztriai gazdasági fórumon azt is bejelentette,  hogy a kormány az idei 3,8 százaléknál 2011-re kisebb  GDP-arányos államháztartási hiányra törekszik. Úgy vélte továbbá, hogy magyar gazdaság növekedése 0,6 és 0,8 százalék között lesz ebben az évben.

Megismételte azt is, hogy a kormány nem tervez új pénzügyi megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), miután az ősszel lejár a jelenleg érvényes szerződés. Hozzátette, pozitív jelzés volt  Magyarországnak az a stratégiája, hogy IMF-pénzek nélkül finanszírozza magát. "Mindenkinek - az IMF-nek, az EU-nak és Magyarországnak - az a közös célja, hogy Magyarország a kötvénypiacról finanszírozza deficitjét. Az jó jel, hogy ezt több mint egy éve sikerül elérni."

Arra a kérdésre vajon Magyarországot érdekelné-e, ha az IMF felkínálna egy úgynevezett rugalmas hitelkeretet (flexible credit line - FCL),  Cséfalvay Zoltán azzal válaszolt, hogy Magyarország "nem kapott ilyen ajánlatot, de ha kap majd, akkor mérlegelni fogja". (Mint a Dow Jones megjegyezte, eddig három ország, Lengyelország, Mexikó és Kolumbia kapott ilyen hitelt, de egyik sem hívott le belőle.)

Cséfalvay Zoltán szerint a svájci frank árfolyamszintje nem ad okot az aggodalomra. "Normálisnak tekinthető az árfolyamok hasonló jellegű mozgása. Korábban is nagyon sokszor az mozgatta a forintot, hogy mi történik Amerikában, illetve a globális piacon."

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a "piac számára fontosabb az, hogy megállapodás születik a költségvetésről, amiben bízhatnak, mint az adat."

Szemben az MNB-vel

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán arra figyelmeztetett, hogy a svájci frank erősödése főként növekedési kockázatot jelent Magyarország számára. Simon András, a jegybank szóvivője azzal érvelt, hogy  a forint leértékelődése a jellemzően svájci frankban eladósodott hitelesek számára a törlesztőrészlet megemelkedését jelenti, amire ők fogyasztásuk és beruházásaik visszafogásával reagálnak. A bankok szempontjából pedig devizahitel-portfolióján hitelezési veszteséget okoz a forint gyengülése, ami csökkenti a tőkemegfelelésüket és ezen keresztül korlátozza a bankok hitelezési aktivitását.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi, augusztus 23-i ülésén sem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén. Legutóbb az április 26-i ülésen csökkentette 25 bázisponttal 5,25 százalékra az alapkamatot a testület, akkor a tanács öt tagja szavazott negyed százalékpontos csökkentés mellett, ketten pedig 50 bázispontos lazításra voksoltak. A tavaly júliusi 9,50 százalékos szintről a monetáris tanács minden hónapban csökkentett, áprilisig 4,25 százalékponttal  mérsékelte az alapkamatot.

Az utolsó kamatcsökkentéskor az eurót 262,50 forinton jegyezték a svájci frank 183 forinton állt.