Aki csak tudja, bántja a devizahitelest

Hétfőn a nemzeti bank monetáris tanácsa, senkit meg nem lepve, úgy döntött, hogy ismét helyben marad az alapkamat. A kamatszint már négy hónapja 5,25 százalék, egyre többen nem a csökkentés folytatását várják, hanem kamatemelés elkezdését.

Hétfőn legalább annyira várták az elemzők az inflációs jelentést, mint a kamatdöntés az MNB-től. Nos, megkapták: a központi bank szakértői azt mondják, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint lassabb kilábalás, nagyobb drágulás és hiány vár ránk, főleg ez az utóbbi szállhat el durván. Rossz hír a nyugdíjasoknak, hogy kiderült: a költségvetési tanács mellett a jegybank sem vár 3 százalékot eléri GDP-bővülést, így ugorhat az extra nyugdíjemelés. Visszatérhetnek viszont a kétszámjegyű betétkamatok, bár a bankok csak elvétve akcióznak.

Visszatérve az MNB-re: a jegybank borúlátó jelentése és Simor András szavai hétfőn már adtak egy pofont a forintnak, és a lejtmenet – részben a nemzetközi rossz hangulat miatt is – kedden tovább tartott. Délelőtt megrogyott a forint, az elemzők a devizahitelesek rémálmáról beszéltek. Délután úgy tűnhetett, javul a helyzet, miután a Bloomberg hírül adta, hogy ősszel ismét tárgyal hazánk az IMF-fel.

A Matolcsy-minisztérium azonban szerdán gyorsan lehűtötte a reményeket, amikor közölte, hogy félreértették a keddi közleményüket: lesz ugyan újabb tárgyalás a valutaalappal, de hitelszerződést nem akarunk. Nem csoda, hogy a forint ismét gyengülni kezdett – megdrágítva nemcsak a lakossági és a vállalati devizaadósok, hanem az állam finanszírozását is –, és a helyzetet tovább rontott az IMF szóvivője, amikor bejelentette: nem tudja, mikor lesz újabb tárgyalás.

Szerdán a svájci franknak sikerült is történelmi csúcsra drágulnia, délután 219,75 forinton állt az árfolyama, ekkorra a forint lett a világ legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze. Nem csoda, hogy hamar megjelent az első olyan elemzés, ami kimondta, hogy spekulálni kell a forint ellen, mondván: ha a frank átlépi a 220 forintos szintet, Magyarország ismét reflektorfénybe kerülhet. A zilált hetet végül a pénteken közölt, biztató amerikai GDP-adat révén némi megnyugvással zárhattuk.

Persze nemcsak a forinttal volt baj a héten. Közel félezres leépítés lesz Móron, ahol a DEH Dräxlmaier egy éve vett meg egy üzemet, amit most bezár. Csődvédelmet kért a Vértesi Erőmű, miáltal kilencven napos haladékot kapott, hogy talpra álljon; egyébként augusztus 30-ig 6 millió eurót kellett volna fizetnie egy meghiúsult System Consulting-szerződés miatt; ez utóbbi cég Kapolyi László érdekeltségébe tartozik egyébként.

Nem ő volt az egyetlen nagyvállalkozó, akiről az elmúlt napokban hallani lehetett. Csányi Sándor egy interjúban kritizálta a kormányt, mondván: hiba a devizahitel-tiltás és nem jó a nem fizető adósok állami védelméről beszélni. Az OTP-részvények tulajdonosait viszont megörvendeztette azzal, hogy jövőre talán lesz osztalék. A Figyelő is foglalkozott Csányival, nagy cikket szentelve annak, hogy ő vagy Simicska-e a gazdasági nagyúr? A cikkből ez végül nem derült ki, de az igen, hogy az Orbán-közeli gazdasági elit befolyása szinte akkora, mintha ők kormányoznának.

A hét menedzsere alighanem Winkler János lett: őt úgy választották meg a Malév-elnökségről egy hónap után lemondó Urbán László helyére a légitársaság igazgatóságának elnökévé, hogy állítása szerint erről nem is egyeztettek vele. A Malévnál más személyi változás is volt, szintén néhány héten belül a második kereskedelmi igazgató is távozott.

Jöttek rossz hírek a határokon kívülről is. A Moody's újabb leminősítéssel fenyegette meg Európát , míg a Standard & Poor's nemcsak beszélt: negatívra rontotta az írek adósosztályzatát. Ezt azzal indokolta, hogy egyre nagyobb állami támogatás kell a gyengélkedő bankrendszernek. Még nagyobb bajban a görög bankrendszer is, amiből menekítik a pénzt a görögök.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy már az amerikai milliomosok is egyre pesszimistábbak, a bizakodásukat mérő index éves mélyponton van. Talán még az is fájt nekik, hogy Amerika helyett minket választott az Audi. Emellett mi annak is örülhettünk, hogy 25 milliárdos beruházással Dunaföldvár lesz az ország bioetanol-fővárosa ráadásul a hagyományos üzemanyagokból is olcsóbban tankolhatunk szerda óta. És mindezeken túl: megszűnt a legkisebb állami bevételt hozó sarc, a vagyonadó.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!