Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Harc a 2700 milliárdos nyugdíjvagyonért

2010.10.19. 07:40

Fenyegetve érzi a közel hárommillió magyar magánpénztári tag 2700 milliárd forintos nyugdíj-megtakarítását a tizenkét legnagyobb európai biztosítótársaság. Ezért levélben fordultak az Európai Bizottság elnökéhez és a témában felelős összes biztoshoz, valamint Herman Van Rompuyhoz, az Európai Tanács állandó elnökéhez, hogy mihamarabb térítsék jobb belátásra a magyar kormányt – írja a Népszabadság.

A társaságok nemcsak a havi 8 százalékos nyugdíjjárulék einstandolását sérelmezik, hanem azt is, hogy a kormány a magánpénztári tagokat arra ösztönzi: térjenek vissza az állami felosztó-kirovó rendszerbe. A biztosítók szerint ezzel a kabinet felülírja a korábbi reformintézkedéseket. A társaságok jel zik: maguk is készek tárgyalni a kormánnyal a kölcsönösen elfogadható megoldásról, „amely tiszteletben tartja az uniós alapelveket is”.

A lap értesülései szerint Brüsszelben, ahol aggódnak a magán-nyugdíjpénztári fejlemények miatt, már fogalmazzák a választ Olli Rehn pénzügyi biztos munkatársai. Tudni kell azonban, hogy a nyugdíjrendszer kialakítása nemzeti hatáskörbe tartozik. Ráadásul az utóbbi időben a bizottság erőteljesen sürgette a kormányokat, hogy minél hamarabb csökkentsék a hiányt a GDP három százaléka alá, vagyis nem lesz könnyű a magyar erőfeszítésbe ténylegesen belekötni. Nem mellékes azonban, hogy mi történik a tagok pénzével, a magántársaságokkal kötött szerződésekkel.

A most aggódó biztosítók vetették fel a nyáron, hogy a deficiteljárások során figyelembe kellene venni a nyugdíjreformok költségeit, s ennek nyomán kilenc tagállam, köztük Magyarország, kérte is ezt. A bizottság szeptember elején olyan javaslatot tett, amely feltételekkel és csak öt évre, korlátozottan és csökkenő mértékben ismerné el a reformot. Ez egyáltalán nem tetszett Budapestnek és Varsónak, olvasható a Népszabadságban.

A javaslat az asztalon van: ha elfogadják, 2012 elején hatályba lép. Ez egyébként tartalmaz egy olyan kitételt, amely egyfajta fordított számbavételt helyez kilátásba azon tagországok számára, amelyek visszalépnek a reformból. Vagyis az így keletkező többletbevétel lényegében nem számítana bele a deficitcsökkentésbe, vagy ennek mértékével vinnék lejjebb a hiány megengedett felső határát, írja a lap.