Matolcsy György talált még ezermilliárdot

2010.11.05. 13:15
A 2013 és 15 közötti időszakra évi ezermilliárd forinttal nőhet az államháztartás bevétele, míg kiadási oldala hat-nyolcszázmilliárd forinttal csökkenhet, mondta Matolcsy György az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén. A nemzetgazdasági miniszter szerint óriási veszélyt jelentett az Alkotmánybíróság 98 százalékos különadóval kapcsolatos döntése, a minimálbért 4,5 százalékkal emelnék.

A kormány 2015-ig négyszázezer új adózó munkahely létrejöttével, három százalékos gazdasági növekedéssel, csökkenő inflációval, valamint az államadósság mérséklődésével számol.

A növekedés beindulásához szükséges a külső gazdasági környezet javulása, az exportpiacok, elsősorban a német exportpiac fellendülése, ami reális kilátás, mondta Matolcsy György. Az inflációról úgy vélte, nincs értelme a tervezettnél drasztikusabban, mesterségesen leszorítani, de az sem lenne helyes, hogy az infláció elengedésére épüljön a konszolidáció.

Nem hisznek a növekedésben

Nem bízik a három százalékos növekedésben Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hangsúlyozta, a fenntartható növekedésnek a belső fogyasztás beindulása is feltétele, nemcsak a külső gazdasági környezet javulása.

Rolek Ferenc a munkaadói oldal képviseletében elmondta: a magyar költségvetésnek továbbra is strukturális problémája a jóléti kiadások magas, hatvan százalék feletti aránya, amelyet csökkenteni kell.   A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint hosszabb távon növelni kell a gazdaságélénkítésre szánt forrásokat.

A kérdőjel helyén pont

A miniszter szerint "óriási veszélyt jelentett" az Alkotmánybíróság 98 százalékos különadóval kapcsolatos döntése, a testület ugyanígy alkotmányellenesnek ítélhette volna a válságadókat is, ez pedig felborította volna az egész költségvetést, a kormány gazdaságpolitikáját.

„Ez azonban múltbeli veszély, a kérdőjel helyén már pont van” – hangsúlyozta a miniszter. Az alkotmányos aggályokra azt mondta: „Lesz egy új, stabil alkotmány, most átmeneti időben, konzultáció közben vagyunk.” A tárcavezető elismerte, hogy a válságadók „brutális” beavatkozások egy-egy ágazat jövedelmezőségi viszonyaiba, mégis védhetőnek vélte őket, mivel átmenetiek, és hatásukra jelentősen javul majd a gazdasági általános helyzete kivezetésük után.

A válságadó áthárítását firtató kérdésekre azt válaszolta: „Nyilvánvaló harc lesz, a cégek megpróbálkoznak majd az áthárítással, de verseny van, és a háttérben ott állnak majd az állami intézmények is, így például a PSZÁF.”

Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a háztartások fogyasztásának 2,6 százalékos növekedésénél a kormány nem kalkulál a különadó utóhatásaival, vagyis azzal, hogy az érintett cégek az árak emelése mellett belső megszorító intézkedéseket – például létszámleépítést – is alkalmazhatnak a terhek áthárítására.

Megszüntetik a harmadik pillért

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy az államháztartás egyensúlytalanságát alapvetően a nyugdíjalap és az egészségügyi alap hiánya okozza. Mint mondta, ezek nem szüntethetők meg a költségvetési tételek átrendezésével, csak a beruházások és a foglalkoztatás általános bővítésével.

Szerinte a válságadókra, a magánnyugdíj-pénztári pénzek átáramoltatására és más átmeneti intézkedésekre addig van szükség, amíg az érdemi gazdasági növekedés be nem indul. A kormány középtávú célja egy állami és egy önkéntes magánnyugdíj-pénztári pilléren nyugvó rendszer.

Pataky Péter egyetértett azzal, hogy meg kell teremteni a nyugdíjrendszer stabilitását, ugyanakkor szerinte ez a lépés nem ennek érdekében történik. Borsik János ehhez hozzáfűzte, hogy a pénztárak vagyonához nem lehet úgy hozzányúlni, hogy nincsenek kidolgozva azok a garanciális elemek, amelyek biztosítják, hogy a pénztártagokat ne érje veszteség az állami rendszerbe való visszalépéssel.

Rolek a magánnyugdíjpénztárakról elmondta, hogy a munkaadói oldal is szeretné látni a nyugdíjrendszer jövőjét, például azt, hogy megmarad-e az egyéni számlás rendszer, illetve hogy mi lesz ennek a forrása.

Nő a minimálbér

Matolcsy beszélt a minimálbér emeléséről is: a kormány 4,5 százalékos, havi 76 800 forintra emelését javasolja a kormány január elsejétől. A miniszter ismertette: a kormány azt javasolja, hogy a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma legalább 3,4 százalékkal, 92 500 forintra emelkedjen. A kormányzati oldal továbbá azt javasolja, hogy az OÉT a vállalkozási szférának a bruttó kereseteknek a prognosztizált inflációt meghaladó, legalább 5 százalékos növelését ajánlja 2011-ben.

Pataky Péter elégtelennek nevezte a kormányzati bérajánlatot, hiszen véleményük szerint az csak ahhoz elég, hogy kompenzálja az adórendszer változásainak hatását, nem reagál a munkatermelékenység kormány által is betervezett 3,3 százalékos növekedésére, és a tervezett 3,5 százalékos inflációt sem ellensúlyozza. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára a munkáltatók nevében "reális, megállapodáshoz közeli" összegnek nevezte a kormány javaslatait.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Biztosítás