További Magyar cikkek
Nem számíthatnak kártérítésre a magyarországi fogyasztók – némi leegyszerűsítéssel mindenki, aki 2005 és 2008 között malomipari terméket vásárolt – a versenyhivatal döntése szerint kartellben részt vett tizenhét vállalkozástól. Bár a versenytanács kimondta, hogy nemcsak a piacaikat osztották fel törvénysértő módon, hanem a beszerzési és eladási áraikat is összehangolták – vagyis magasabban tartották, mint a piaci árak lettek volna –, erre alapozva a fogyasztók nem kérhetnek kártérítést.
Kártérítési perekben nem lehet pertársaságot alakítani, egyenként kellene minden fogyasztónak ilyen eljárást indítania – közölte kérdésünkre az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület. Vagyis arra nem lenne lehetőség, hogy egyetlen perben kelljen visszamenőleg megfizettetni a fogyasztóknak okozott kárt. Persze egyedi pereket még lehetne indítani, ennél nagyobb problémák is lennének egy ilyen eljárással.
Nem tudunk bizonyítani
Egyfelől az, hogy aligha tudná bárki is pontosan bizonyítani, mennyi kenyeret, kiflit, zsömlét és egyéb malomipari (vagy malomipari alapanyagból készült) terméket és milyen árakon vásárolt a 2005 februárja és 2008 áprilisa közötti időszakban. Másfelől még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy nincs egzakt számítás arra: mi is számít egy ilyen esetben piaci árnak, vagyis kilónként hány forinttal fizettünk többet például a kenyérért, mint üzleti szempontból indokolt lett volna.
A versenyhivatal szóvivője, Zenisek Andrea kérdésünkre elmondta: a versenytörvény tartalmaz egy olyan vélelmet, miszerint egy ilyen megállapodás a piaci árakra legalább tíz százalékos mértékben befolyásolja, ami megkönnyíti, hogy a károsultak, ha akarnak, pereljenek. Ezt a hatást persze bíróságon akár a fogyasztó, akár a megbírságolt cég vitathatja. A kartellvizsgálat védett tanúja – akinek a bejelentése nyomán indult az eljárás – korábban lapunknak azt mondta, az eladási árak az indokoltnál húsz-huszonöt százalékkal magasabbak voltak.
Ez persze csak a hozzávetőleges adat, de például 2007-ből származnak konkrétabb számok is. Akkori feljegyzések szerint a szlovák szállítók 82-83 forintos kilónkénti áron adták az olyan minőségű lisztet, amilyet a magyar malmos cégek kilónként 99-109 forintért értékesítettek kiskereskedelmi üzletláncoknak. Egy kártérítési per megnyeréséhez azonban a szakértők szerint ennyi sem lenne elég. A fogyasztóvédelmi egyesület szakértői azt is elmondták: Nyugat-Európában sincs gyakorlata az ilyen ügyekben egyedi kártérítéseknek, de például Nagy-Britanniában amikor egyértelmű, hogy fogyasztók széles körét károsították, és nem lehet egyéni kártérítést fizetni, fogyasztóvédelmi alap létrehozására kötelezhetők a megbírságolt cégek.
A sztrádaépítő megpróbálta
Volt már olyan eset egyébként, amikor egy versenyhivatali kartelldöntés nyomán – miután a piacbefolyásolás tényét a bíróság is jogerősen kimondta – kártérítés per indult. Pontosabban perek: a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. azt az öt útépítő vállalkozást perelte be, amiket összesen 7 milliárd forintos bírsággal sújtottak az összejátszásért. Bár a GVH abban az ügyben sem határozta meg, mennyi lett volna a piaci ár, a NIF a kirótt bírságok alapján kalkulált egy vélt kárt – ez 32 milliárd forint volt –, és ilyen kártérítési igénnyel fordul bírósághoz.
Eddig egy perben, a Strabag ellen indítottban született ítélet, de abban kettő is. Elsőfokon a NIF-nek adott igazat a bíróság – ebben a perben meghaladta a 11 milliárd forintot követelt az állami sztrádaberuházó –, amikor a múlt év elején érvénytelenítette a vállalkozói szerződést, ám a másodfokú határozat felülírta ezt a döntést, tudtuk meg a NIF-től.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
