Kopits: Kockázatos a költségvetési politika

Olyan új költségvetésre van szükség, amely az eddigiektől élesen eltérő filozófiára, az együttműködés gazdaságpolitikájára épül - mondta Orbán Viktor a büdzsé hétfői parlamenti vitájában. A kormányfő szerint a 2011. évi költségvetéssel a kormány megállítja az államadósság-növekedést, az új költségvetés az adósságcsapdából való szabadulás első lépése, egy átfogó gazdaságpolitika egyéves, jövő évre eső szakasza.

A kormány ezt a gazdaságpolitikát folytatja majd; a gazdasági növekedéssel emeli a nemzeti össztermék mértékét, a hiányt tartósan 3 százalék alatt tartja és szerkezeti reformokat indít be - emelte ki.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a 2011-es költségvetés lehet Magyarország uniós csatlakozása óta az első, amelyben az ország teljesíti a vállalt 3 százalék alatti hiány mértékét. A miniszter a büdzsé sarokszámait ismertetve kiemelte: az eredményszemléletű hiány 2,94 százalék, a pénzforgalmi hiány 2,8 százalék, az elsődleges egyenleg pedig 0,8 százalék lesz.

Elmondta még, hogy a büdzsé három alapfeltételezésre épül: jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos inflációval számol és azzal, hogy "nem romlik a külső világ". Véleménye szerint a büdzsé három fordulatot indít be: az állandóság mértéke jövőre 78 százalék körül szintre csökkenhet; sikerülhet egyszerre bővíteni a fogyasztást, a beruházásokat és a foglalkoztatást; a jövedelemcentralizáció 3 százalékkal csökkenhet, az adócentralizáció pedig 36 százalékra csökken.

Miből mennyit?

13850 milliárd forintot oszt szét jövőre az állam a költségvetési törvényjavaslat szerint. Bevétele nem lesz ennyi, csak 13051 milliárd forint, tehát körülbelül 800 milliárd forint a tervezett hiány. Ezzel becsúszunk a 3 százalékos GDP-arányos, bűvös deficithatár alá, ígéri a kormány.

A jövő évi költségvetés konzerválja a rossz államháztartási szerkezetet és állami méretet. Jövőre a nemzeti jövedelem (GDP) 48,7 százalékát osztja újra az állam, ez az arány pedig még mindig jóval, 8-10 százalékponttal magasabb, mint régiós versenytársainké. A magyar állam továbbra is nagyobb és költekezőbb, mint a hasonló adottságú és fejlettségű országok államszervezete.

A jövő évi büdzsének két karakteres eleme van. Az egyik a 450-500 milliárd forintos adócsökkentés, amely elsősorban a személyijövedelemadó-rendszert, másodsorban a társasági adót érinti.

Azt, hogy állam lemondjon erről a nagy pénzről a rossz szerkezet és kiterjedt állam fenntartása mellett, két forrás teszi lehetővé. Kisebb részben a korábban ideiglenesnek mondott, de aztán azóta kiderült, hogy sokáig a rendszerben maradó extraadók (bankadó, hipermarketadó, telekomadó, energiaadó) adják a fedezetet, nagyobb részben pedig a magánnyugdíjpénztárakban az elmúlt tíz évben felhalmozott vagyon, illetve az eddig oda befolyt járulékok visszairányítása a költségvetésbe.

Kopits százezer új munkahellyel számol

A javaslat hétfői általános vitájában Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke úgy fogalmazott, a költségvetési törvényjavaslatban kirajzolódó költségvetési politika egy kockázatos terv, amelynek esetleges sikertelensége tetemes károkat okozhat. Kiemelte: a költségvetési törvényjavaslatban felvázolthoz képest az egyenleg akár a GDP fél százalékával is jobb lehet 2011-ben.

A tanács elnöke azonban kétségét fejezte ki abban a tekintetben, hogy a teljesül a kormány terve, miszerint 400 ezer új munkahely létesül középtávon. Ehelyett csak 100 ezer új munkahellyel számol a Költségvetési Tanács, mondta Kopits György.

Elmondta: a kormány hároméves kitekintésében a Nyugdíjbiztosítási Alap 2011 után is folyamatosan egyensúlyban van, ehhez szükséges a magánnyugdíjpénztári vagyonokból származó, mintegy 530 milliárd forintos elszámolt bevétel, ami az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők által az állami nyugdíjalapba áthozott rész.

Nincs jele a programoknak

A kormány a 2011-ben felhasznált 530 milliárd forinton felüli vagyonrészt az államadósság csökkentésére kívánja fordítani, mondta. Egyszerre ezzel az összeggel nem lehet folyó nyugdíjkiadásokat finanszírozni, illetve államadósságot csökkenteni. Így nem elképzelhetetlen, hogy 2013 után a költségvetésben tartósan 500 milliárd forint hiány alakulhat ki, közölte a Költségvetési Tanács elnöke.

Kopits György kifejtette: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat  prioritásként kezeli a foglakoztatás bővítését és a termelékenység növelését, azonban középtávon mind a költségvetésben, mind a termelékenységben évi 3 százalékpontos bővülést kellene elérni, hogy teljesüljenek ezen a téren a kormány ambiciózus tervei.

Kiemelte: a törvényjavaslatban, illetve a középtávú elképzelésekben azonban nincs jele olyan programoknak, amelyek révén ez a foglalkoztatás-bővülés megvalósulna.

Hozzátette: a személyi jövedelemadóban előrevetített változtatások a magasabb keresetűeket ösztönzik többletmunkára, az alacsonyabb keresetűek esetében nem fejt ki ilyen hatást - mutatott rá. Sőt - tette hozzá -, a bejelentett válságadóknak olyan hatása is lehet, hogy a vállalkozások egy része elhalasztja a beruházását, így a foglalkoztatásnak a kormány által felvázolt bővülése nem elképzelhetetlen, de nem valószínű.

Nem átlátható

Az egykulcsos adórendszer bevezetése - a nemzetközi példák alapján -  több országban sem hozott a foglakoztatásban ugrásszerű növekedést - mondta Kopits György.

Végezetül elmondta: a költségvetési törvényjavaslat nem átlátható, nem tartalmaz kockázatelemzést, még azokat a kormányzati döntéseket sem nevesíti, amelyekre az alappályán maradva számíthatnak majd az adófizetők. Így a Költségvetési Tanács azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy még a költségvetés fő számainak elfogadása előtt kérjen a kormánytól olyan költségvetési tervet, amely intézkedésekkel, javaslatokkal támasztja a költségvetési tervszámokat, és a makromutatókat, emelte ki Kopits György.

Lázár: A hiánycél a legfontosabb

A 2011-es költségvetés leginkább azt üzeni, hogy a 2,8 százalékos hiánycél tartása a legfontosabb, jelentette ki Lázár János, a Fidesz vezérszónoka.

A szocialista párt az elmúlt nyolc évben Magyarországot Európa hazug emberévé tette, "így nekünk különösen kell ügyelnünk arra, hogy betartsuk azt a hiányt, amit megígérünk" - mondta a Fidesz frakcióvezetője, majd a szocialistákhoz fordulva hangsúlyozta: "mi ebben nem játszhatunk, nem hazudozhatunk, ahogy önök tették". A jelenlegi kormányoldal nem engedheti meg magának, hogy meghamisítsa Magyarország mérlegeit, mint ahogy azt az MSZP többször megtette - fűzte hozzá Lázár János. Álláspontja szerint kiemelten fontos, hogy a hiány és az államadósság csökkenjen.

Ez a büdzsé nem az embereknek fog fájni, ellentétben a szocialisták költségvetéseivel, mondta, megjegyezve, hogy a következő években nehezebb lesz leszakadni, mint felzárkózni, mert a jövő évi büdzsé sokak számára jelent majd védelmet.

Mesterházy szerint életveszélyes

Mesterházy Attila azt javasolta a kormánypárti képviselőknek, hogy hallgassanak a lelkiismeretükre és gondolják újra a jövő évi költségvetést, mert még nem késő fenntarthatóbbá, igazságosabbá, és stabilabbá tenni a javaslatot. A szocialista frakcióvezető hangsúlyozta: ebben a formájában ez a költségvetés minden idők legfelelőtlenebb költségvetési törvényjavaslata, ezért nem támogatják.

Álláspontja szerint az indítványt józan ésszel és felelősséggel nem lehet támogatni és ha kormánypárti képviselők mégis megszavazzák, annak feltétlen lojalitás, vagy a cinizmus lehet az oka. Mindkettő elfogadhatatlan, közölte.

Véleménye szerint a törvényjavaslat nem a talpra állás, hanem megalapozatlanság és a jövő felélésének költségvetése. Életveszélyesnek nevezte a tervezett büdzsét, amely a túlzott önbizalomtól és optimizmustól kártyavárként omolhat össze, ha valami nem a kormány számításainak megfelelően alakul.

Mesterházy Attila azzal vádolta a kormányt, hogy több millió ember pénzét, jövőjét és megtakarítását teszi ezzel kockára.

Jobbik: Nincs szemléletváltás

A Jobbik szerint nem eredményez szemléletváltást a jövő évi költségvetés.

Hegedűs Tamás, a párt vezérszónoka hangsúlyozta: a Jobbik ugyan egyetért a válságadók kivetésével, de rendkívüli adókra nem lehet hosszú távon támaszkodni. Szerinte nem látszik, a kormány gazdaságpolitikája hogyan lesz fenntartható, ami felveti annak veszélyét, hogy a kabinet évek múlva, az ágazati különadók kivezetésekor megszorításokra kényszerül.

A Jobbik vezérszónoka arról is beszélt, hogy bár a javaslat indoklásában megnevezett legfontosabb célok támogathatók, az előterjesztésből az derül ki, hogy a közbiztonsági, egészségügyi, oktatási ráfordítások stagnálnak. "Mi lenne, ha nem ezek lennének a prioritások?" - tette fel a kérdést.