Sereghajtóvá válhatnak a magyar bankok

A jelentés mai bemutatóján Nagy Márton, az MNB Pénzügyi stabilitás területének vezetője hangsúlyozta: a három legfontosabb negatív tényező az erős a svájci frank, a bankadó és a kilakoltatási moratórium fenntartása, ezek érintik legkedvezőtlenebbül a bankrendszer jövedelmezőségét. Annak is nagy a kockázata, hogy a bankrendszer alultartalékolja a nem teljesítő hiteleket – fejtette ki.

Szeptember végén 10,6 százalék volt a lakossági és 12,7 százalék a vállalati hitelportfólión belül a nem teljesítő hitelek aránya. Ez a mutató 2011 végére meghaladhatja a 15 százalékot is. Jövőre növekedhet a hitelezés, ám ennek elsősorban keresleti okai lehetnek, nem pedig kínálatiak. Mint mondta, a bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, az alappályán a pótlólagos tőkeigény minimális. A külföldi refinanszírozásra való ráutaltság azonban magas, ráadásul ezen források futamideje rövidül.

Szigorú hitelezési feltételek

Nagyon szigorúak jelenleg a bankok hitelezési feltételei, és bár tovább már nem szigorítanak a bankok, a jelenlegi szint továbbra is fennmarad. A vállalati hitelezés a legtöbb régiós országban jelentős, Magyarországon azonban különösen nagy. A háztartási hitelállomány visszaesése is negyedévről negyedévre százmilliárdos nagyságrendű.

Bár a háztartások többet törlesztenek, mint amennyit felvesznek, az árfolyamváltozások miatt inkább növekedett a háztartások tartozása a harmadik negyedévben. A javuló konjunkturális helyzetből kifolyólag a növekvő kereslet révén lassan beindulhat a hitelezés növekedése, elsőként a vállalati, majd a háztartási szegmensben. A fellendülés azonban csak kis mértékű lesz – várják az MNB-nél.

Minden harmadik forintunk hiteltörlesztésre megy

A GfK-val közösen készített felmérésében az MNB feltárta: a hitellel rendelkező háztartások 2007-ben közel 18 százalék, 2010-ben viszont már 32 százalékát fordították jövedelmüknek hiteltörlesztésre. A frankhitelesek jelentős hányadának mintegy 35 százalékkal nőtt a törlesztőrészlete, ebből mintegy 25 százalékos emelkedést magyaráz az árfolyamhatás.

Magasak a háztartások adósságszolgálati terhei tehát, ám az új adórendszer valamelyest segíthet: az új adórendszerben a hitelesek 43 százaléka esetében javul, 32 százalékánál romlik, 18 százaléknál nem változtat. A forinthitelek magas nem teljesítési aránya egy összetételhatásból származik: a forinthitelek esetében ugyanis magasabb a fedezetlen hitelek aránya, ahol eleve alacsonyabb a nem teljesítési valószínűség – hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

A devizaalapú lakáshiteleknél közel 80 százalék, a forint alapúaknál mintegy 57 százalék a hitelfedezeti arány (LTV mutató), előbbieket hektikusan mozgatja az árfolyam. A nem teljesítő hiteleknél ez az arány nem kevesebb, mint 104 százalék. Eddig a bankok a nem teljesítő háztartási jelzáloghitelek 26 százalékát fedezték le értékvesztéssel, holott 80 százaléknál nagyobb értéken nehezen tudják eladni a bankok a hitelek ingatlanfedezeit. Az MNB-nél mégis úgy vélik, a hitelezési veszteségek a harmadik negyedévben ronthatják leginkább a bankok eredményét.

Kell a külföldi pénz

A különadó a leánycégekkel együtt azt is eredményezheti, hogy negatívvá válhat a bankrendszer tőkearányos megtérülési mutatója (ROE), emögött azonban nagyon jelentős a szórás. A bankrendszer 140 százalékos hitel/betét aránya nemzetközi összehasonlításban magas, a balti országokéhoz hasonlítható.

A külföldi forrásokra való ráutaltság is magas, a külföldi források futamidejének csökkenése ráadásul jelentős kockázatnövelő tényező. Jelenleg az anyabankok még saját piacukon is nagyobb jövedelmezőséget érhetnek el, mint Magyarországon, ugyanis mind régiós, mind anyabanki összehasonlításban alacsony a bankszektorunk jövedelmezősége – mondta Nagy Márton.

Nem lett veszélyesebb a stresszpálya

Ezúttal is elvégezte stressztesztéjt az MNB, melyben a stresszpályán jövőre 0,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 319 forintos euróárfolyammal és 234 forintos frankárfolyammal számol.

Ezen a pályán a veszteségráta a háztartásoknál 2011-ben is növekszik. A jelenlegi stresszpálya mentén felmerülő 40 milliárd forintos tőkehiány a bankrendszerben azonban kezelhető mértékű, ugyanakkor a bankrendszer tőkepuffere már számottevően zsugorodik. A tőkeszükséglet a stresszpályán közel 41 milliárd forintos, ami anyabanki tőkeemelések mellett már a bankrendszer mérlegalkalmazkodását is elindíthatja.