Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

A zöldnél is zöldebb Fellegiék álma?

2010.12.13. 13:55
Öt napot kapott a társadalom, hogy véleményezze a Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervet (NCsT). A dokumentumot szombaton bocsátotta vitára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az észrevételeket csütörtök délig fogadják a tárca szakértői.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a minisztérium azt a dokumentumot (pdf), amelyből kiderül, hogyan növelné az unió elvárásainak megfelelően Magyarország a jelenlegi 6,5 százalékról 2020-ra 13 százalékra a megújulók részarányát az energiafelhasználásban. Pontosabban 14,65 százalékra, a kormányt ugyanis kötelezettségeinél ambíciózusabb célok hajtják: a tagállamok sorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőnybe lépne elő.

Harc az életért

“A 21. században az emberiség visszatér a földi lét alapjaihoz” - indul a terjedelmes írás, amely szerint évszázadunkban a talajhoz, a vízhez, a jó minőségű levegőhöz és az energiához való hozzáférés lesz a legfontosabb kérdés. Ebből adódóan hazánk sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modellt hogyan tudja egy alternatív gazdasági modellel felváltani, aminek a kulcsa az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság lesz.

Egyszerűbb, zöldebb

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban kidolgozott iromány nem a Matolcsy-féle növekedési pályájával, hanem a Magyar Nemzeti Bank három százalék körüli prognózisával számol. Jövőre a minisztérium új energiagazdálkodásról szóló törvényt alkotna és egyszerűsítené a meglévő támogatási programokat és engedélyezési rendszereket. Megvizsgálnák a zöldhő támogatási lehetőségeit és felülvizsgálnák az épületenergetikai szabályozás ösztönzőrendszerét. Létrehoznák a zöld programokat finanszírozó zöld bankot. Szemléletformáló kampányokat és megújuló energiaforrásokra alapozott oktatási programokat indítanának. Foglalkoztatási, agrárenergetikai és innovációt ösztönző programok indulnának, terjesztenék a zöldbenzint.

Csak végre kell hajtani

Az általános célokban nincs sok újdonság, ezekkel a szakértők túlnyomó része egyetért, részben már a 2008-as energiastratégia is tartalmazta ezeket a pontokat. A probléma többek közt a megvalósítással van, az államnak ugyanis nincs forrása a - piaci információk szerint - többezer milliárdos fejlesztésekre.

A cégeket pedig egyelőre nem sok minden ösztönzi beruházásra: most kaptak a nyakukba egy különadót, és az ármoratórium veszteségeit is velük nyeletik le. Sok pénzt uniós támogatásokból sem igen várhatunk, az EU-nak jelenleg nincsenek komoly forrásai energetikára. Ahogy Herczog Edit szocialista EP-képviselő egy őszi konferencián fogalmazott: az energetika az unió mostoha gyermeke.

Falakba ütközhet

Az energetikai szerkezetváltást ráadásul nemcsak pénzügyi, de szociálpolitikai szempontok is nehezítik, jól példázza a gyakorlati korlátokat a kötelező átvételi rendszer átalakítása körüli mizéria, a gázárak befagyasztása, vagy akár a Vértesi erőmű lélegeztető gépen tartása. Magyarország ellátásbiztonságának növelése pedig a hazai gázfogyasztás 80 százalékát ellátó orosz Gazpromnak sem érdeke, várhatóan mindent megtesz majd azért, hogy energiafüggőségünk érdemben ne csökkenjen.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyitott a társadalmi egyeztetésre: bárki, aki öt napon belül - csütörtök délig - kivetni valót talál a kétszáz oldalas szakmai anyagban, levélben jelezheti.