Költségvetési Tanács: Rosszak a kilátások
További Magyar cikkek
A deficit nagyságát alapvetően meghatározza, hogy a 3 százalék körüli gazdasági növekedés egyenlegjavító hatását ellensúlyozzák a 2012-ben és 2013-ban hatályba lépő adócsökkentések a testület szerint. A KT és a kormány középtávú kitekintésében szereplő egyenlegek közti különbség 2011-14 között folyamatosan növekszik; 2013-ban és 2014-ben a rés már meghaladja az ezermilliárd forintot.
A magán-nyugdíjpénztári portfolióban található, nem állampapír típusú eszközök értékesítésével a következő években a kormány az elsődleges költségvetési egyenleg kiigazítása - és így a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása - nélkül is átmenetileg jelentősen csökkentheti a bruttó államadósságot - fogalmaznak.
A testület javuló külső konjunktúrára és a korábban vártnál gyorsabb növekedésre számít: a GDP növekedése az idei 1,2 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2012-ben 3,4 százalékra gyorsul, 2013-ben 3,3 százalék, 2014-ben pedig 3 százalék lehet.
Az éves átlagos infláció az idei 4,9 százalékról jövőre 3,8 százalékra lassulhat, a következő években pedig rendre 3,2 százalék, 3 százalék és 3,1 százalék lehet. A KT arra számít, hogy a jegybank olyan monetáris politikát folytat, amely középtávon az inflációs cél eléréséhez vezet, ebből a feltételezésből jegybanki szigorítás következik, főleg a 2011-2013 közötti időszakban.
Külső fékek
A rövid távú kilátásokhoz képest némileg kedvezőtlenebb hosszú távú kilátások arra vezethetők vissza, hogy Magyarország főbb partnerországaiban a fiskális szigorítás és a gazdasági visszaesés lehetősége fékezheti a magyar kivitel iránti külső keresletet. Hosszabb távon azonban a konszolidációk végrehajtása stabilizálhatja a nehéz helyzetbe került országok adóssághelyzetét, helyreállítva a piaci bizalmat, így újból erőre kaphat a magyar export iránti kereslet.
A 2009-en és 2010-ben hatályba lépő változások alapján az adórendszer a munkát a korábbinál kevésbé, a fogyasztást pedig jobban megadóztatja, így hosszabb távon növelheti a gazdaság kibocsátását és magasabb foglalkoztatottsági szinthez vezethet.
Az adórendszer idei változásai közül az egyes ágazatokat terhelő különadók (válságadók) bevezetése átmenetileg csökkentően hat a beruházásokra, de 2013-as kivezetésükkel és ezzel egy időben a társasági adó módosításának érvénybe lépésével ez a tendencia megfordulhat - jegyzik meg.
Összhatásukat tekintve a válságadók a trendkibocsátásra nincsenek hatással a KT szerint. Az szja szabályainak módosítása élénkíti a gyenge belső keresletet, aminek hatására a nettó export hozzájárulása a növekedéshez az elmúlt időszakkal ellentétben ismét negatívba fordulhat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
