Csak tanulmányban ígért sokat a kormány

Egy a közlönyben szerdán megjelent, kormányhatározat szerint a kabinet erősíteni fogja az önkéntes pénztárakat, – ide mindenki akkor fizet be, ha jónak látja, a takarékoskodást az állam adókedvezménnyel támogatja -, a határozat a részletekre azonban nem tér ki, tehát nem világos, hogyan fog kinézni az önkéntes takarékoskodás támogatása.

Az önkéntesség erősítése egy két hete publikált nyugdíjtanulmányban is előkerült, abban erről a témáról az olvasható, hogy a kormány a hosszú távú takarékoskodást ösztönző programot dolgoz ki 2011. június 30-ig. (A szerdai határozatban ez a határidő már nem szerepel.) A tanulmányban a kormány a mainál magasabb adóengedményt ígér az önkéntes befizetések után, de jelzi, hogy számít a pénztárakra az ország belső finanszírozási képességének javításában. Ez alapján elképzelhető, hogy az önkéntes kasszák a megugró adókedvezményekért cserébe több állampapírt kell tartsanak portfolióikban, vagy a kabinetnek fontos projekteket, gazdasági szektorokat kell finanszírozzanak az összegyűlt pénzekből.

A nyugdíjtanulmány egy másik célkitűzését is beletették a kormányhatározatba. Eszerint az állami nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát úgy kell megvalósítani, hogy a jövőben a nyugdíjkiadásokat el kell választani a nyugdíjpénzekből finanszírozott, de valójában szociális jellegű kifizetésektől.

Jelenleg a nyugdíjrendszerben keverednek a szolidaritási (például az öregségi nyugdíjjal) és a szociális elemekkel (a rokkantnyugdíjazás és a korhatár előtti nyugdíjazásokkal) kapcsolatos kiadások. Az állami nyugdíjkassza a pénztárakba utalt járulékok nélkül is hiányt termelt, mert a rengeteg kiadás miatt a beérkező nyugdíjjárulékok nem fedezték a folyó nyugdíjakat. Például a jövő évi költségvetésben a 3000 milliárdot meghaladó nyugdíjkifizetésekkel szemben az állami kassza bevételei csak 2100 milliárd körül vannak. A hiányt mindig is hitelből meg adókból pótolták – jövőre ezt váltja fel a nyugdíjállamosítás.

A határozat a nyugdíjak finanszírozásának módját teljesen átalakítja azzal, hogy a szociális és a szolidaritási elemeket elválasztja. Az öregségi, szolidaritási nyugdíjakat ezentúl csak a nyugdíjalapba befizetett járulékokból lehet majd finanszírozni, tehát a rendszerbe nem érkezhet több adóforint. A szociális jellegű kifizetéseket azonban kiveszik a nyugdíjrendszerből, ezeket a nyugdíjkasszából már nem, csak a központi költségvetésből lehet finanszírozni.

A határozatban nincs benne, de a tanulmány szerint a nyugdíjrendszer befizetéseinek és kiadásainak 2013. január 1-től kell teljesen egyensúlyban lenniük. A kormányhatározat szintén nem tartalmazza, de az NGM-tanulmányban az van, hogy a szociális jellegű nyugdíjkifizetéseket egy új állami szociális alap finanszírozza majd. (A tanulmány persze nem jelent kötelezettséget, a kormány céljaira lehet csak következtetni belőle.)

Búcsúajándék a kasszáknak

A kormányhatározat második része a pénztárváltás feltételeit rögzíti – az átlépések technikai részleteiről egy rendeletben dönt majd a kormány. Ebben a dokumentumban csak az eddig is ismert általánosságok vannak. A pénztártagságukat fenntartók január végéig nyilatkozhatnak – bizonyos esetekben február végéig –, ha ezt teszik, 2011 decemberétől nem szereznek több nyugdíjjogosultságot, de tíz százalékos munkavállalói járulékukat továbbra is pénztári egyéni számlájukon gyűjthetik.

A határozat felsorolja, hogy a visszalépőknek milyen lehetőségeik vannak reálhozamaik felvételére, de az továbbra sem derül ki, hogy a számításokhoz szükséges adatokból ki kalkulálja majd az infláció fölötti hozamokat. Ezt egyelőre csak a kormányszóvivő nyilatkozatából tudjuk, eszerint ez a pénztárak feladata lesz a reálhozam kifizetése.

A feladat nehéz, ráadásul költségigényes, hiszen a reálhozam minden pénztártagnál eltérő, ezért tagonként egyedi számításokat kell végezni a pontos eredményhez. Korábbi beszélgetéseink alapján úgy tudjuk, a pénztárak szinte biztosak voltak abban, hogy ezzel a feladattal már nem őket találják meg. Annyi könnyítés azért van, hogy a kasszák a munka költségeit a pénztártagok reálhozamára terhelhetik, az viszont egyelőre nem világos, hogy a veszteséges ügyfelek miatti költségeket ki fizeti – a számításokat ugyanis az ő esetükben is el kell majd végezni.

Egyéni számlák, öröklés

A kormányhatározat a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági miniszert azzal bízza meg, hogy 2011 május végéig készítsék elő az egyéni a tb- számlavezetést illetve a pénzek örökölhetőségét is. Ezek részleteiről semmi nem derül ki a szövegből, így megint a tanulmány a támpont.

Ebben az van, hogy a kormány nem csak a most visszalépőknek, hanem minden tb-nyugdíjasnak egyéni számlát ígér, sőt, a számlákon nem a várható nyugdíjat, hanem a "megszerzett nyugdíjjogosultság alapjául szolgáló felhalmozás összegét" tartaná nyilván. A mindenkire kiterjedő rendszer csak 2013 januárjában élesedne.

Pár oldallal később azt a megfogalmazást találjuk, hogy a kormány célja a munkavállalók nyugdíjcélú befizetéseinek nyilvántartása, ebből az következik, hogy az egyéni számlás nyilvántartás csak a bruttó bér tíz százalékára felemelt munkavállalói járulékokra fog kiterjedni.

Az öröklés kapcsán is szűkszavú a kormányhatározat, csak annyit mond, hogy az özvegyi járadékra vonatkozó szabályozás részleteit kell kidolgozniuk a minisztereknek. A tanulmány ennél tovább megy. A szövegben az van, hogy egyelőre tényleg csak a járadékjogosultság örökölhető, de "az átalakulást követően az örökölhetőség az egyéni számlákban is tükröződni fog, azaz az elhunyt nyugdíjcélú megtakarítása a túlélő házastárs (esetleg leszármazó) egyéni számláján megjelenik".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!