Biztos, hogy megvan a tavalyi hiánycél?

A költségvetés tavaly 869,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben a 870,3 milliárdos előirányzattal – kürtölte világgá a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez a szám pedig „megerősíti azt”, hogy az uniós módszertan szerinti 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél „a várakozásoknak megfelelően teljesül” – hangsúlyozza közleményében a szaktárca.

Emlékezetes: tegnap Orbán Viktor miniszterelnök jelezte azt, hogy a 2010-es 3,8-as deficittervet teljesítette a kormány.

Most csak találgatni lehet, biztosat mondani nem

Nem árt azonban az óvatosság a röpködő számok értékelésekor. A sokat emlegett 3,8 százalékos hiánycélt, amit a kormányfő és az NGM is említ, az államháztartási kiadások és bevételek, költségvetési gazdálkodás úgynevezett uniós módszertan szerinti számbavétele „köpi ki magából.” Ez, az uniós metodika alapján kapott szám érdekli a befektetőket és az Európai Uniót.

De ez a szám csak 2011 őszén lesz végleges. Bár jóval korábban egy előzetes adatot is ki kell küldeni Brüsszelnek, ám még ez az első adatközlés is csak március 31-én esedékes. Idő kell ugyanis az uniós metodika szerint lekönyvelni, elszámolni minden államháztartási tranzakciót, a folyamatot pedig különösen az önkormányzati gazdálkodás számbavétele lassítja.

Magyarán: az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi egyenlegét csak március közepére-végére, az adatok beérkezése után tudja összeállítani a költségvetési mérleg Brüsszelbe való kiküldéséért és elkészítéséért felelős Központi Statisztikai Hivatal. Az önkormányzati szektor pénzköltése csak nagy hibahatárral jelezhető előre januárban-februárban. Márpedig a helyhatóságok az elmúlt években egyszer szórták a pénzt, egyszer pedig takarékoskodtak, így a szektor egyenlege széles intervallumban mozgott, 0,8 százalékos hiányra és 0,1 százalékos többletre is volt példa, bár a többlet egyáltalán nem szokványos az önkormányzati szektorban.

Most a kormány azzal a feltételezéssel él, hogy az önkormányzati hiány a GDP 0,5 százaléka lesz, de ez most még csak szimpla spekuláció még az állam részéről is. Az évente 3000-3200 milliárd forinttal gazdálkodó önkormányzati alrendszerben a kerekítések miatt már 10-20 milliárd forintos eltérés 0,1 százalékponttal nagyobb hiányt jelenthet.

Nézzük meg, mi történt tavaly

A kormánynak egyelőre csak az államháztartás másik nagy alrendszerének, a költségvetési és államigazgatási intézményeket (a központi költségvetést), a tb-alapokat és az elkülönített állami pénzalapokat magában foglaló központi alrendszer gazdálkodásáról van adata, de az is csak közelítő adat. A már említett 869,8 milliárd forintos hiány ez az adat, ami a GDP 3,2 százaléka. Ez egy másik módszertan szerinti egyenleget, a pénzforgalmi szaldót takarja az önkormányzatok nélküli központi alrendszerre vonatkozóan. Márpedig a pénzforgalmi és az uniós módszertan nem feleltethető meg egymásnak, utóbbit éppen azért tartják megbízhatóbbnak a befektetők és támaszkodik rá az EU, mert trükközésekkel sokkal kevésbé lehet befolyásolni. A pénzforgalmi egyenleg azt mutatja, hogy január 1-je és december 31-e között mennyi pénz ment ki az államtól és mennyi bevételt szerzett az állam. Ezért aztán ha egy kormány egy 2010-es pénzt nem fizet ki év végéig, hanem január 1-jén utalja ki a summát, akkor ezzel a pénzforgalmi szám szebb lesz, és majd csak a 2011-es szaldót rontja a kifizetés áttolásával. Ezzel szemben az uniós módszertan a manipulálást úgy tudja kiküszöbölni, hogy a 2010-re vonatkozó kifizetést visszakönyveli 2010-re, függetlenül attól, hogy azt 2011. januárjában utalja ki az állam valamelyik szerve.

A 870,3 milliárdos pénzforgalmi cél alatt egy hajszálnyival maradó hiányból ezért messzemenő következtetést nem szabad levonni, csupán azt, hogy az csak növeli az esélyét annak, hogy az uniós módszertan szerinti hiánycél teljesülhetett. De nem is kell régre visszanyúlnunk az időben egy ellenpéldához: a 2009-es pénzforgalmi, önkormányzatok nélküli hiánycél meglett, de már a 2010. április 1-jén Brüsszelnek kiküldött uniós szám 0,1 százalékponttal nagyobb GDP-arányos hiányról szólt az akkori célhoz képest, ráadásul ősszel további 0,4 százalékponttal – részben éppen az önkormányzati költekezés miatt – tolódott feljebb a végső deficitadat.

Mindenesetre az nyújthat némi fogódzót, hogy a 3,8 százalékos cél teljesítése mellett több ízben, legutóbb éppen uniós diplomaták előtt, az unió soros elnöki tisztségének átvételi ceremóniáján kiállt Orbán Viktor kormányfő. A miniszterelnök pedig eddig azt bizonyította, hogy ami mellett lecövekelt, azt végig is vitte.

Soha nem látott mértékű többlet decemberben

Az NGM közleménye még egy dolog miatt érdekes. Decemberben soha nem látott mértékű többlet jött össze a büdzsében, 435 milliárdos szufficit keletkezett az év utolsó hónapjában, ez több mind duplája az eddigi legjobb decemberi adatnak. Ez pedig elsősorban az extraadók beszedésével jöhetett létre, a négy különadóból (bankadó, energetikai adó, hipermarketadó, telekomadó) 240 milliárd forint gazdagította az államkasszát.

Az NGM közleménye kiemeli még a szigorú decemberi költségkontrollt, de a kiadási oldalon valójában ugyanúgy előfordult pazarlás, költekezés (általános tartalékból pénz kifolyatása intézményeknek, kórházaknak juttatott 27,5 milliárd forint), mint nadrágszíjhúzás (egy decemberi kormányrendeletben foglalt kiadási stop, illetve számlák időben való ki nem egyenlítése, ezzel a költségvetési intézmények adósságállományának további duzzadása).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!