A beszólások hete

A hét kamatemeléssel kezdődött. Negyed százalékpontos változtatással hat százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. Ezzel sorozatban harmadszor szigorított az MNB. A Nemzetgazdasági Minisztérium bírálta a döntést, Matolcsyék szerint az emelést semmi nem indokolta. A Nemzetközi Valutaalap a Költségvetési Tanács megszüntetése kapcsán fogalmazott meg kritikát, szerintük a lépéssel a kormány aláássa a transzparenciát és gyengíti az ellenőrző és ellensúly tényezőket.

Átlépni, vagy maradni?

Legkésőbb hétfőig lehet nyilatkozni arról, hogy ki marad a magánnyugdíjpénztárban és ki megy át teljesen az állami pillérbe, a héten az Index is több cikkben foglalkozott a témával. Eddig hatvanezren döntöttek a maradás mellett, többségük azonban vagy dacból, vagy reményből táplálkozhatott, a mostani szabályok alapján okosabbnak tűnik az államot választani.

A maradóknak abban kell bízniuk, hogy a jelenlegi szabályozás – akár jogi eljárások nyomán, akár politikai okokból – megváltozik. Tekintve egyébként, hogy a maradók jelentős része még több tíz évnyire van a nyugdíjtól, erre van is esély.

Mint ahogyan arra is, hogy akkor sem euróban hozza majd a postás a nyugdíjat. A davosi világgazdasági fórumon megkérdezettek jelentős része szerint egy tagállam már a következő öt évben elhagyja az eurózónát, Görögország és Írország csődbe megy, és akár az egész monetáris unió megszűnhet.

Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök azonban ugyanitt elmondta, sem ő, sem Merkel nem fog hátat fordítani az eurónak, hiszen "ha az euró megszűnik, akkor Európa szűnik meg." Hozzátette, hogy azok a spekulánsok, akik az euró ellen fogadnak jobban teszik, ha vigyáznak a pénzükre.

Az eurónál is kevesebb esélye van a Dörmögő Dömötör, a Garfield, a Pókember és az Elle magazin kiadójának: az Adoc-Semic a tavalyi évet 108 milliós mínusszal zárta, a cég végelszámolás alá kerül.

Távol a cél, de a kicsik optimisták

Lehangoló volt a pénteki munkanélküliségi adat is, a KSH szerint alig több, mint 3,8 millió embernek volt munkája a tavalyi utolsó negyedévben, ami 23 ezerrel elmarad az előző havitól. A kormány ugyanakkor már idén 220 ezer embernek adna közmunkát, a munkaadók közé pedig az egyházakat és a civil szervezeteket is bevonnák.

Nem valószínű, hogy ez az ígéret győzte meg a Fitch-et, a hitelminősítő mindenesetre bejelentette: nem lát okot arra, hogy a nagyon közeli jövőben újra leminősítse Magyarországot. A forint is jó hangulatban töltötte a hetet, az euróval szemben a 274-275-ös szint környékén ingadozott, a svájci frank 212 forint körül alakult.

Nagymértékben javult a befektetői bizalom Amerikában is, miután Obama elnök szükségesnek nevezte a társasági adó csökkentését és az adórendszer egyszerűsítését a gazdasági fellendülés támogatásához. Szárnyalt a Dow Jones szerdán, átlépte a 12 000 pontos határt; ilyen magasan 2008 júniusa óta nem járt.

Egyiptom hatása egyelőre minimális

A nyugat-európai értéktőzsdék pénteken visszaestek, kétnapi szerény javulás után. Zárás felé terjedni kezdett az aggodalom, hogy az egyiptomi lázongás veszélyeztetheti az európai-ázsiai kereskedelmet, mivel annak jelentős része a Szuezi-csatornán át bonyolódik. A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,84 százalékos napi csökkenéssel 1144,89 ponton végzett, 0,30 százalékkal alacsonyabban, mint múlt pénteken, 2,07 százalékkal az év végi értéke fölött.

Péntek délután felgyorsult a drágulás a kőolaj szabadpiacán az arab világban erősödő lázongás hírei miatt. Az amerikai referenciafajta ára emelkedett gyorsabban, az európai ütemet meghaladó amerikai gazdasági növekedésről megjelent adat támogatásával. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj péntek reggel 20 centtel, estefelé 1,14 dollárral volt drágább a csütörtöki zárónál, hordónként (159 liter) 98,53 dollárnál tartott. A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta hordója 2,41 dollárt emelkedett, 88,05 dollárra.

	3. heti záró	4. heti záró
BUX	22 972	22 850
OTP	5750	5659
Mol	22 400	22 345
Richter	42 550	42 105
Magyar Telekom	549	553

Egyre optimistábbak a magyar kisvállalkozók is, az elmúlt évek pesszimizmusa után a hazai mikro- és kkv-szegmensben egyre több cég véli úgy, hogy a közeljövőben javulni fognak a vállalkozások kilátásai.

Már ha nem a megújuló energiaiparban tervezik a jövőt. Lázár János fideszes frakcióvezető ott ugyanis szűkebbre szabná a lehetőségeket, mint azt a szaktárca korábban tervezte: módosító javaslatában drasztikusan csökkentené a támogatást. A kezdeményezés komoly belső feszültséget teremtett a kormánypártban, Bencsik János energiaügyi államtitkár facebook oldalán politikailag és szakmailag is vállalhatatlannak nevezte Lázár javaslatát. A módosítóra állítólag ki vannak bukva a fideszes önkormányzatok is, hiszen az akár negyvenszázalékos távhőár emelkedést is okozhat egyes városokban.