Kínaiak építhetik a ferihegyi gyorsvasutat

A budapesti nemzetközi repülőtér megközelítési lehetőségeinek kétségkívül bővülniük kell. Az itt megforduló évi 8-10 millió utas gyors és kényelmes utaztatása a belváros és a reptér között kötött pályás fejlesztésekkel oldható meg a leghatékonyabban - jegyezte meg a tárca a Napinak adott tájékoztatásban.

Tervek régen vannak

Az ötlet nem újkeletű, hisz a különböző korábbi kormányzatok idején folyamatosan napirenden volt, hogy a Nyugati pályaudvarról (más változat szerint a Keleti pályaudvarról) induljanak vonatok a Ferihegy 2 terminálra. Olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy teljesen új nyomvonalon, más változat szerint pedig csak részben új területen közlekednének a szerelvények, az utolsó szakaszon pedig a föld alatt haladnának, s így érkeznének meg a terminál épülete alá.

A hajdani tervek magánbefektetésként képzelték el a fejlesztést, a Nyugati pályaudvari indulásról szóló változatot egyesek Demján Sándor nevéhez kötötték, s a WestEnd beruházáshoz kapcsolódhatott volna a fejlesztés. Az ötletekből mindössze annyi valósult meg, hogy a Nyugati pályaudvarról Cegléd felé közlekedő vonatok megállnak a Ferihegy 1-en, ahol egy fogadóhelyet, illetve vasúti felüljárót alakítottak ki. A 2-es terminál megközelítése továbbra is csak közúton, BKV-val, illetve legújabban ismét közvetlen autóbuszjárattal, valamint minibusszal és taxival lehetséges.

Megtérülne-e?

Van olyan magyarázat is, hogy azért maradt el a fejlesztés, mert Ferihegy utasforgalmában az évek során nem következetett be ugrásszerű növekedés, s ez megkérdőjelezi a beruházás gyors megtérülését.

Budapest a légi közlekedésben nem regionális központ, de még regionális transzfer-, illetve kiegészítő központi szerepe is megkérdőjelezhető – jegyzi meg a kormányzat az ÚSZT kapcsán készült dokumentumban –, az anyag szerint a regionális repülőtér szerep megszerzése terén is vesztésre áll. Ennek okát a működtetési jogok privatizációjában, a tranzitlehetőségek erősen korlátozott voltában, a repülőtér sok tekintetben korszerűtlen földi kiszolgáló infrastruktúrájában, illetve a közlekedési kapcsolatok gyakorlatilag teljes hiányában látják.

Talán épp ezért szerepeltetik az ÚSZT-ben Budapest légi/földi, logisztikai- és utazásicsomópont-fejlesztését és jelölik meg célszerűnek a Ferihegyi repülőtér köré telepedő logisztikai szolgáltatók nyújtotta lehetőségek kihasználását is.

A dokumentum a Ferihegyi reptér mellett a regionális repterek által nyújtott szolgáltatások bővítését is kívánatosnak tartaná. Több tíz milliárd forintra tehető annak az infrastruktúrának az értéke, ami a vidéki reptereken halmozódott fel az utóbbi időben, s ezek jobb kihasználása érdekében szükség lenne a környezetükben lévő területeken megvalósuló befektetések ösztönzésére, új munkahelyek teremtésére - mondta a közelmúltban Márton Attila, a légi közlekedésért felelős miniszteri biztos.

Malév: befektető, erős kontrollal

A Malév kapcsán erős tulajdonosi kontrollról írnak az Új Széchenyi terv kapcsán, de mint azt a Napi a fejlesztési tárcától megtudta, ez nem azt jelenti, hogy a légitársaság privatizációja lekerült volna a napirendről. Sőt a minisztérium a Napi Gazdaságnak hangsúlyozta, hogy szakmai befektetőt keresnek a Malév helyzetének megnyugtató rendezése érdekében; korábbi sajtóhírek kínai és török légitársaságok megjelenéséről szóltak. A megfelelő partnernek kielégítő anyagi forrásokkal és távlatos koncepcióval kell rendelkeznie.

A cég stratégiájának kidolgozásában nagy szerepet hagynának az új tulajdonosnak, amit jelez, hogy a nemzeti légitársaság hosszú távú üzletpolitikai, szövetségi stratégiáját a tárca szakmai javaslataira alapozva a majdani befektetővel közösen dolgozná ki a minisztérium. Az együttműködés keretfeltételeit a kormányzat úgy kívánja meghatározni, hogy azok a magyar érdekek érvényesülését célzó erős garanciákat, szigorú elvárásokat tartalmazzanak. Az nem ismert, hogy a kormányzat pontosan mit ért a magyar érdek érvényesülésén.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!