Rejtegetik a monetáris tanács új tagjait

Március elsején jár le a jegybank hétfős monetáris tanácsának többségét jelentő négy külső tag mandátuma. A jelenleg érvényes rend szerint a miniszterelnök és a jegybank elnöke is két-két tagot javasolhatna a köztársasági elnöknek kinevezésre, erre azonban nyilván nem kerül sor: a kormány januárban benyújtotta a jegybanktörvény módosítását, melyben átírnák az MT-tagok kinevezésére vonatkozó szabályokat.

A módosítás szerint a tagokat az országgyűlés gazdasági bizottsága jelöli és a parlament választja meg. A gazdasági bizottság viszont nyilván csak akkor tudja elindítani a jelölési folyamatot, ha a törvényt el is fogadták már. A törvény kihirdetését követően a gazdasági bizottság első ülésén jelöl, ezt megelőzheti egy frakciók közötti egyeztetés – nyilatkozta az Indexnek Rogán Antal, a bizottság elnöke, de mint mondta, ő jobbnak látná, ha az egyeztetés a bizottsági ülés keretei között zajlana. A jelölést követően még hátra van a választás, ehhez újra a parlament plenáris ülésére van szükség.

Természetesen a javaslat sürgős tárgyalását bármikor kezdeményezheti a kormány, de eddig erre nem kerül sor. Ha mégis megteszik, 4/5-ös parlamenti többség akár arról is dönthet, hogy egy nap alatt keresztülnyomják a házon a javaslatot - ehhez persze szükség van ellenzéki támogatásra is. A mostani napirend szerint viszont úgy tűnik, a jövő héten akár zárószavazásra is sor kerülhet.

Sietni kell mindenesetre: tervezett kamatdöntő ülést ugyan csak március végén tart majd a monetáris tanács a jelenlegi tagok kiesése után, de automatikusan a forint gyengülését eredményezni képes bizonytalanságot szülhet, ha csak napokra is működésképtelenné válik a tesület. Elvileg ugyanis bármikor szükség lehet rendkívüli ülésre: ez ugyan távolról sem valószínű forgatókönyv, de tény, a pénzpiaci-, majd az európai adósságválság nyomán továbbra is meglehetősen törékeny a piaci hangulat. Ebben a helyzetben pedig semmiképpen nem jó üzenet, ha jegybank átmenetileg döntésképtelenné válik.

Ki tudja, kiből lesz a jegybankár?

A bizonytalanság jelenleg azonban még inkább az új tagok személyét övezi. A most hatályos törvény diktálta menetrend szerint már alighanem ismernünk kéne a miniszterelnök illetve a jegybankelnök favoritjait, egyelőre azonban semmiféle egyeztetésről nem tudni. Rogán Antal szavaiból pedig az következik, hogy erre jó esetben is csak pár nap marad.

A piacon pletykált nevek jó része inkább találgatásnak, mint megalapozott információnak tűnik, ráadásul többek aligha illenek bele abba a koncepcióba, ami a kormány kommunikációjából körvonalazódik.

Eszerint az új összetételű tanács teremtheti meg a lehetőségét annak, hogy a kormány és a jegybank közötti párbeszéd helyreálljon, a gazdaságpolitika formálásának két központi szereplője között valamiféle összhang jöjjön létre. Ennek azonban a feltétele a kormányzati kommunikáció alapján a kamatcsökkentés lehet: a nemzetgazdasági tárca az elmúlt három, egyenként negyedszázalékpontos kamatemelés rendre éles kritikával illette, feleslegesnek minősítve azt.

Így feltehető, hogy a kormányoldal jelöltjeinek kamatlazító döntéseket kéne támogatniuk, egyelőre azonban jobboldali elkötelezettségűnek ismert, a találgatásokban szereplő közgazdászok is inkább kamatemelés mellett álltak ki: így tett Csaba László, a CEU professzora és Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke is. Utóbbi egyértelműen cáfolta is, hogy elvállalna bármilyen tisztséget. A minden megerősítés nélkül emlegetett lehetséges tagok között szerepel még Barcza György, a K&H vezető közgazdásza és Bogár László közgazdász, az előző Orbán-kormány államtitkára.

A jegybanknak nem tetszik

A jegybank vezetői, Simor András elnök, illetve Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökök az elmúlt hetekben teljesen egységesen nyilatkoztak, nemcsak a kamatemelések szükségességéről, de a törvénymódosítást illetően is. Feleslegesnek ítélték azt, emlékeztetve, hogy a javaslatot véleményező Európai Központi Bank ugyan nem vétózta meg, de nem kívánatosnak minősítette a módosítást. Kitértek arra is, hogy a leendő tagok is „másképpen láthatják" majd a belülről a monetáris politikát: azaz, nem tartanak attól, hogy kormányzati mandátummal érkező tagok veszik át a jegybanki politika irányítását.

E vonatkozásban még egy kérdés adódik: szeretné-e a kormány, ha a jelenleg 3 százalékos inflációs célt felemelné a monetáris tanács. A háromévente esedékes felülvizsgálatra nyáron kerít sort az MNB. A jegybank már – a nemzetgazdasági tárca által nem cáfolt – ötlet felvetését is veszélyesnek minősített, Orbán pedig legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy tévesek azok a hírek, amelyek szerint a kormány az inflációs cél megemeléséről döntött volna.