További Magyar cikkek
Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója elmondta: az alapnak az eddig nem tapasztalt nehézségek közepette is sikerült a törvény által előírt húsz munkanapon belül kártalanítania a Jógazda biztosított betéteinek tulajdonosait. A közel 10 milliárd forintos betétállományból 9,8 milliárd forint volt biztosított, ebből kártalanítandó 9,1 milliárd forint, amiből eddig 8,8 milliárd forintot fizettek ki. A fennmaradó kevesebb mint 300 millió forinttal kapcsolatban még tisztázandó kérdések vannak, egyebek mellett azért, mert e betétek zároltak, öröklés vagy gyámság alatt állnak. A kártalanítandó 5.313 főből 126 ezért nem kapta meg még eddig a pénzét.
Az alapnál az idén a Jógazda után 10 százalékos megtérülést terveznek, de azt remélik, ennél több lesz. Az OBÁ-nak a betétbefagyás kapcsán 16-20 millió forintos költsége volt. A ügyvezető igazgató úgy vélekedett, hogy a jelenlegi szabályozás mellett a megelőzésre egyáltalán nem volt mód. Az OBÁ-nak 2005 óta nincs válságmegelőző szerepe, utoljára a Realbank esetében volt ilyen közbeavatkozásra módja, aminek megítélése ellentmondásos volt, Fekete-Győr András azonban nem tartja kudarcnak az akkori beavatkozást. A Realbank annak idején tőkejuttatást kapott az alaptól, aminek megtérülését a bank eladásából remélte, ám az akkori piaci helyzetben ez nem sikerült.
A Jógazda esete az ügyvezető igazgató szerint több tanulsággal is szolgál. Ezek egyike, hogy az adatminőség rendkívül fontos, különösen gyorsított kártalanításkor. A Jógazda nyilvántartásában egyes betétek mellett több név is szerepelt, más betétek tulajdonosai már meghaltak, a kamatokat pedig nem a központi rendszerben tartották nyilván.
"Az adatminőség rendszerkockázati tényezőt jelent - hangsúlyozta Fekete-Győr András -, a betétbiztosítás ugyanis nem tudja betölteni bizalomerősítő szerepét, ha a nem megfelelő adatnyilvántartás miatt nem tudja határidőn belül kifizetni a kártalanítást". Hozzátette: a pénzügyi kultúra részévé kell válnia annak is, hogy az ügyfelek bejelentsék az adatváltozást. Az pedig a szolgáltató felelőssége, hogy a megváltozott adatokat át is vezesse a nyilvántartásban.
Európában a korábbi szemlélet az volt, hogy a betétbiztosítási rendszereket elég kifizető kasszaként működtetni, a válság azonban rámutatott arra, hogy ez a szemlélet túlhaladott, a prevencióban nagyobb szerepet kell kapniuk - mondta az OBA vezetője. A prevenciónak többféle eszköze van, ilyen például a piacról való csendes kivezetés - ekkor az eszközöket és forrásokat értékesítik -, amit a környező országokban is alkalmaznak.
Fekete-Győr András szerint az ellenőrzésben is szemléletváltozásra van szükség, a forrásoldalnak is nagyobb figyelmet kell szentelni.
Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója - az OBA soros elnöke - szerint a Jógazda bukása reputációvesztést okozott a takarékszövetkezeti körben, és ő is úgy vélekedett, hogy meg kellene előzni a hasonló eseteket. Emlékeztetett arra, hogy amikor 2003-ban megszüntették a kötelező tagságot, négy takarék - köztük a Jógazda - kilépett az integrációból. A bennmaradó 112 tag egyenként ugyan kicsi és sérülékeny, ám ezt kompenzálja, hogy egy több milliárdos alap áll mögöttük - mutatott rá -, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapban (OTIVA) ugyanis több mint 10 milliárd forint van.
Az OTSZ elnöke szerint, ha a Jógazda tagja lett volna az integrációnak, meg lehetett volna oldani a kezdetben egymilliárd forintos tőkeproblémát. Mint ismert, a tulajdonosok nem rendezték a Jógazda tőkehelyzetét, ezért a felügyelet biztosokat rendelt ki, ami után a nagybetétesek kivették a pénzüket, így veszélybe került a fizetőképessége, ennek következménye pedig az engedély visszavonása és a felszámolás lett.
Az OTSZ ezért újra a kötelező tagság visszaállítását szorgalmazza, azt, hogy minden takarék csatlakozzon egy olyan intézményvédelmi alaphoz, amelynek megfelelő szabad pénzeszköze van. Jelenleg négy takarékszövetkezet nem tagja egyik alapnak sem, néhány pedig két kisebb alapnak tagja. A takarékszövetkezeti szektorban már több csendes piacról való kivezetés volt.
Fekete-Győr András elmondta: az OBA fedezettségi mutató most 1,1 százalék. Az EU direktíva tervezete szerinti 1,5 százalékkal plusz utólagosan beszedhető 0,5 százalékkal (amit nem a kötelezettséghez, hanem a teljes biztosított betétállományhoz mérnek) számolva az OBA fedezettsége 0,87 százalék lenne. Az OBA betétbiztosítási díja az idei évtől a korábbi háromszorosára, 0,06 százalékra nőtt. A betétbiztosítás díjának törvényi maximuma 0,2 százalék, az alap indulásakor 0,19 százalék volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
