Monetáris tanács: csak hétfőn lesznek nevek

A jegybanktörvény módosítása nyomán az országgyűlés gazdasági bizottsága jogosult az MNB monetáris tanácsának négy külső tagját jelölni (a héttagú testületnek március 1-je óta csak a bank elnöke és két alelnöke a tagja). Sokan azt várták, hogy már most hétfőn döntenek az új mt-tagokról, ez azonban elmaradt: Rogán Antal, a bizottság elnöke az alelnökkel csak kedden egyeztetett a jelölés menetéről.

Akkor megállapodtak arról, hogy a bizottság a március 7-i ülésén foglalkozik a jelöltekkel, és azokat még aznap meg is választják. Rogán és az alelnökök abban maradtak, hogy most pénteken még egy megbeszélést tartanak, amin ismertetik a kormánypárti jelöltek neveit, illetve az ellenzéki pártok is megnevezhetik saját jelöltjeiket, ha vannak ilyenek (úgy tudjuk, az alelnököket adó ellenzékiek közül az MSZP nem készül jelöltállításra, a Jobbiknál lehetségesnek tartják ezt, míg az LMP-nek nincs is alelnöke, de egyébként valószínűleg jelöltje sem lenne).

Ezt a pénteki megbeszélést – amire egyébként nem kötelezi a törvény a bizottsági elnököt – információink szerint mégsem tartják meg. Forrásaink szerint a kormányfő környezetében nem vették volna jó néven, ha Rogán olyan egyeztetést tart, amin lehetséges jelöltek neve is elhangzik. Ennek tudomásunk szerint az az oka, hogy a Fideszben még nem döntöttek arról, kik legyenek a végleges jelöltek a monetáris tanácsba. Úgy tudni, hogy egy hat-nyolc névből álló lista készült, de annak összetétele még a hét közepén is változott.

Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy csak a bizottság a hétfői ülésén lehet majd megtudni, kik alakítják a forint kamatszintjét és a monetáris politikát jövő héttől. Az elmúlt hetekben legtöbbször Barcza Györgyöt, a K&H elemzőjét emlegették, de elhangzott Mellár Tamás korábbi KSH-elnök neve is, valamint gyakran hallani lehetett Boros Imre volt Phare-miniszterről, Bogár Lászlóról, az első Orbán-kormány államtitkáráról és Csath Magdolna közgazdászról is (közülük csak Barcza és Mellár tűnik piackonformnak). Rogán Antal kedden azt mondta a találgatásokról: jól működik a hírzár, mert az eddigi találgatásokban nem azok a nevek jelentek meg, akiket ő szeretne felkérni.

A jegybanktörvény korábban úgy szólt, hogy két tagot a jegybankelnök, kettőt a miniszterelnök jelölt a köztársasági elnöknek; a mostani mind a négy tag jelölését a parlament gazdasági bizottságára bízza. Orbán Viktor miniszterelnök azzal érvelt a módosítás mellett, hogy a jegybank függetlenségét szolgálja, hiszen így a kormány helyett a parlament dönt minden jelöltről, valójában azonban azt eredményezi, hogy mind a négy tagot a kormánypárti többség delegálja.

A jegybanktörvény módosítását már korábban szóvá tette az Európai Központi Bank, bár nem vétózta meg, csak kritizálta a törvénymódosítást. Több szakértő szerint egyértelműen a monetáris politikába való beavatkozásnak tekinthető, hogy a kormánytöbbség kezébe adják a jelölést. Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet csütörtökön ismét kikelt a jegybanktörvény ellen, azt mondta, azt is megvizsgálják, milyen jogi lépéseket tehetnek az ügyben. Arra azonban nyugati elemzők sem számítanak, hogy emiatt ne választanák meg hétfőn az mt új tagjait.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!