Másképp szólnak angolul a reformok

Megjelent a strukturális reformokat és költségvetési kiigazítást jelentő Széll Kálmán-terv angol nyelvű verziója a kormány honlapján. A magyar választópolgároknak szánt füzettel szemben ez már több számot és részletet tartalmaz. Az itt olvasható dokumentumban (pdf) kevesebb szó esik a "romeltakarításról", ugyanakkor többször feltűnik benne az "Európai Bizottság" és "a konvergencia" kifejezés.

Az angol változat szerint a múlt kedden nyilvánosságra hozott, ám kevés konkrétumot tartalmazó reformcsomag az Európai Bizottság elvárásai szerint készült. Azt írják, azért van rá szükség, mert a három százalék alatti GDP-arányos idei költségvetési hiány önmagában nem elég ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

A nemzetközi közvéleménynek szánt anyag szerint hazánk a válságra egyensúlyjavító intézkedéssel válaszolt, amelyek visszavetették a keresletet és a gazdasági növekedést. A dokumentum a Bajnai-kormány intézkedéseit, így a 13. havi nyugdíj megszüntetését, a svájci nyugdíjindexálás eltörlését és az inflációkövető nyugdíjemelés bevezetését, a 13. havi bérek megszüntetését fontos lépésekként mutatja be (miközben a hazai politikai kommunikációban a kormány visszatérően ostorozza az előző kabinetet).

Eleik dicsérete

Igaz, az angol nyelvű Széll-tervben is megjegyzik, hogy az előző kormány intézkedései csak részlegesen konszolidálták az államháztartást. Ennek mértékét azért jól érzékelteti az írásban található egyik táblázat, amely szerint a magyar kormány 2009-ben közel 400 milliárd, 2010-ben 957 milliárd, 2011-ben 1024 milliárd forintot takarított meg.

Az angol nyelvű változat a magyarhoz képest jóval árnyaltabban fogalmaz, és olyan reformelképzeléseket, mint amilyen "a gyógyszereket felíró orvosok egzotikus üdülőhelyeken szerzett továbbképzéseinek felülvizsgálata" már meg sem említ.

A dokumentumban szereplő számok egyébként már az Orbán-csomag múlt keddi bejelentése előtt kiszivárogtak. Azonban a csomagot bemutató miniszterek akkor nem kommentálták azokat, és nem mutatták be olyan mélységében az elképzeléseket, hogy kiderüljön: konkrétan milyen lépésektől milyen kiadáscsökkenést várnak.

	2012	2013	2014
Foglalkoztatás	195	213	213
Tömegközlekedés	45	60	60
Nyugdíj	93	129	129
Gyógyszerkassza	83	120	120
Felsőoktatás	12	38	38
Állami és önkormányzati finanszírozás	32	122	122
Államadósság-csökkentő alap befizetései	90	220	220
	550	902	902

Bár az angol nyelvű verzió sem tartalmaz a konkrét intézkedések szintjére lebontott terveket, mindenesetre több derül ki belőle, mint amennyit a kormány a hazai nyilvánosággal múlt héten megosztott.

Vagy a vonat, vagy a busz

Az angol nyelvű összefoglalóból kiderül, hogy megszűnik a közösségi közlekedésben dolgozó alkalmazottak családtagjainak ingyenes utazása, illetve megszüntetik a MÁV és a Volán párhuzamos közlekedését. Ez utóbbi nem újdonság, már 2002-ben megígérte Csillag István, majd minden más közlekedési miniszter, azonban a megvalósítása még egyetlen kormánynak sem sikerült. Ha a kabinet komolyan gondolja azokat a korábbi fideszes ígéreteket, hogy a vasúton nem lesz vonalbezárás, akkor az intézkedés a Volán-járatok számának jelentős csökkenésével járhat (bár kérdés, mit értenek párhuzamos közlekedésen a döntéshozók).

A családtagoknak járó bőkezű kedvezmény a dokumentum szerint indokolatlan, nem úgy a nyugdíjasoké: a 65 év felettieknek maradna az ingyenes közlekedés, ez utóbbihoz egyébként Orbán Viktor is ragaszkodott. A dokumentum szerint a közösségi közlekedés átalakításával 2012-ben 45 milliárdos pozíciójavulás következik be, ez 2013-ra 15 milliárd forinttal 60 milliárdra nő – ez a szám, akárcsak a többi, megegyezik a múlt héten megjelent mutatókkal.

Segélyplafon

Az angol nyelvű Orbán-csomag szerint a munkanélküli segély plafonja alacsonyabb lenne a mindenkori minimálbérnél (ez most 78 ezer forint). A tervek szerint ezt az elvet pedig minden szociális támogatásra érvényesíteni fogják legkésőbb 2013-ig.

Nem számít újdonságnak, hogy a nyugdíjakat inflációval indexálják tovább, tehát az emelések teljesen függetlenek lesznek a mindenkori gazdasági növekedéstől, amivel a nyugdíjasok a mostani állapothoz képest rosszabbul járnak majd.

 

Intézkedés	Hatása (milliárd forint)
	2009	2010	2011
13.havi nyugdíj megszűntetése	-	165	165
Nyugdíj indexálás megváltoztatása	0	76	91
Nyugdíjak befagyasztása	0	12	25
13. havi bér megszűntetése	90	181	181
Bérbefagyasztás a közszférában	-	70	70
Lakástámogatások csökkentése	24	52	72
Gáz- és távhőtámogatások csökkentése	20	40	40
Rokkantnyugdíj-rendszer szigorítása	10	20	20
Táppénz csökkentése	3	16	17

Ezzel a 2010-es 76 milliárdos megtakarítást 2011-ben 91 milliárdos spórolás követheti. A nyugdíjminimum befagyasztása tavaly 12 milliárdot hozott, erre az évre 25 milliárd pozíciójavulást eredményez a költségvetésben, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról azonban nincs szó a dokumentumban. Szintén nem újdonság a családi pótlék és a GYES befagyasztása.

A külföldieknek szánt anyag szerint 12 milliárd forintot takarít meg a kormány a nyugdíjrendszer reformjával, mely jövőre 93 milliárd forintra növekszik, és 2013-ra eléri a 129 milliárd forintot.

Nagyot vágnak

A foglalkoztatás és a munkapiaci változások 195 milliárd forintos egyenlegjavulást eredményeznek jövőre, ezen a soron 2013-ra 213 milliárd forintra duzzad a megtakarítás.

A felsőoktatás terülén 12 milliárdot spórolna a kabinet jövőre, ez 26 milliárddal forinttal duzzadna 2013-ra, az operatív lépések azonban homályban maradnak. A kormány tervei szerint teljes karokat zárnának be az egyetemeken és a finanszírozott képzések teljes költségét meg kellene téríteni a hallgatóknak.

Az összességében 350 milliárdos kiadást közelítő gyógyszerkasszán 2012-ben 83 milliárdot vágnak, a 2013-as egyenleg 120 milliárdos megtakarítást mutat majd, ami megegyezik a múlt héten kiszivárgott előrejelzéssel.

2012-ben 32 milliárd forinttal csökken az önkormányzatok finanszírozása, ez közel négyszeresére, 122 milliárdra duzzadna a következő évre. A dokumentum azt a már bejelentett elvet is rögzíti, miszerint a helyhatóságok csak az NGM engedélyével vehetnének fel hitelt.

Az írásban arról is lehet olvasni, hogy ha a kormány nem lépi meg a strukturális átalakításokat, az veszélyezteti a Széchenyi-terv forrásait. Ha ugyanis az Európai Bizottság megállapítja, hogy hazánk nem tett megfelelő lépéseket, úgy dönthet, hogy felfüggeszti a fejlesztési forrásokat. A csomag nélkül a GDP-arányos költségvetési hiány 2012-ben 4,5 százalék, 2013-ban 5,2 százalék és 2014-ben 4,9 százalék lett volna.