Miből lesz itt növekedés?

2011.03.07. 07:41
A Széll Kálmán-terv központi célja az államadósság csökkentése - mondta el a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Duronelly Péter viszont a terv gyengeségének tartja, hogy nem ösztönzi a gazdasági növekedést.

Nem tudjuk, hogyan, csak azt, hogy mit - a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója így összegezte az InfoRádiónak a kedden ismertetett Széll Kálmán-tervet, amely szerinte nem egy alulról építkező koncepció, hanem a kormány egyedül, vagy az EU-val és az IMF-fel közösen határozta meg a célszámokat.

Duronelly Péter kiemelte: ez egy pénzügyi stabilizációs program, amelynek fő célja, hogy az államadósság pályája megbízható legyen. A kiadási oldalra koncentrál a terv, amelynek azonban még középtávon sincs közvetlen növekedést serkentő hatása.

A potenciális növekedéshez munkahelyteremtésre van szükség, de munkahely csak akkor jön létre, ha a tőkeállomány is nő - hangsúlyozta a befektetési igazgató, aki hozzátette: a tőkeállomány nem növekszik akkor, amikor a gazdasági és jogszabályi környezet nem kiszámítható. Ebből a szempontból az elmúlt nyolc-tíz hónap nem mutat túl jó képet Magyarországról - fogalmazott.

A nem kiszámítható tényezők között említette a válságadókat, azon belül a bankadót, valamint azt, hogy arról hallani szabályozási oldalról, olyan megállapodásokat rúg fel a kormány, amellyel fixnek tekintett viszonyokat változtat meg. Egy ilyen környezetben hosszú távú terv alapján nem fog senki beruházni - emelte ki.

Ha mostantól minden kiszámítható lenne, akkor is egy-két év kellene, hogy az elmúlt nyolc-tíz hónap hibáiról elfeledkezzenek a beruházók - hangsúlyozta Duronelly Péter.