Rosszabb a válságadó, mint a válság volt

Tavaly a Napi számításai szerint csaknem 11,5 százalékkal növekedett az A kategóriás tőzsdei társaságok összesített profitja. Azaz csak ennyivel növekedett volna, ha az eredményből kiszűrnénk az OTP-t.

A legnagyobb hazai pénzintézet dominanciája azonban nem csak a tőzsdei részvényforgalomban érvényesül: a 380,1 milliárd forintos teljes profittömeg ugyanis - az összeget tekintve közel harmadát képviselő bank 117,88 milliárdos nettó eredményét is beleszámítva - már 1,4 százalékos elmaradást mutat az egy évvel korábbi értékhez képest.

Igaz, a 2009-es válságév több társaságnál is igen nyomott bázist jelentett, s csupán négy zárta veszteséggel az esztendőt. Intő jel azonban, hogy ezzel nem állt meg a tőzsdei társaságok összesített profitjának csökkenése, legutoljára ugyanis 2003-ban termeltek a tavalyinál kevesebb nyereséget. Az összképet persze minden bizonnyal módosítják majd a jogszabályok lazítása miatt számaikat csak az éves közgyűlés előtt közzétevő AAA Auto, Orco, Pannergy, Phylaxia és Synergon eredményei.

Érdekes fejlemény, hogy a négy blue chip együttes részaránya a tavalyelőtti közel 97 százalékos szintről 92 százalékra apadt. Ebben persze komoly szerepet játszott a hármukat is érintő banki vagy ágazati különadó. Ennek ellenére a négyes fogat igen vegyes képet mutat.

A válságadó mellett a hagyományos üzletágak folyamatos zsugorodása által sújtott Telekom 17, illetve az év végén acélosodó svájci frank miatti céltartalékolásra kényszerülő OTP 21 százalékkal visszaeső profitot szenvedett el.

A Mol ellenben a kitermelési üzletág egyre nagyobb részarányának köszönhetően profitálni tudott az emelkedő olajárakból és 6 százalékos nyereségnövekedéssel zárta az esztendőt. Még úgy is, hogy az ágazati különadó 25,8 milliárd forintos tétele mellett a társaságnak az Európai Bizottság döntése értelmében 35,2 milliárdos pótlólagos bányajáradékot is meg kellett fizetnie.

A különadók szórásából tavaly még kimaradt gyógyszercégek szintén az abszolút győztesek közé iratkozhattak fel. Ugyan a Richter már 2009-ben is dacolt az oroszországi piac gyengélkedésével, a tavalyelőtt bedőlő rubel a dollárelszámolással karöltve több nagykereskedőt is igen érzékenyen érintett, és a sorra elmaradozó fizetések csak lassan indultak be újra.

Ennek hatásai azonban az Egisnél jelentkeztek fokozottabban. A nyomottabb bázis így a kisebbik gyógyszergyártó nyereségének növekedésén látszott meg igazán, a társaság a 2010-es naptári évben csaknem 51 százalékkal tudta növelni nettó eredményét. (A társaság pénzügyi éve szeptember 30-án végződik.) Nagyobb szektortársa, a Richter azonban folytatta menetelését és tavalyelőtti 23,6 százalékos profitbővülését az elmúlt esztendőben további 32,7 százalékos növekménnyel tudta megfejelni, elsősorban a forgalom növekedésének és kedvező összetételének köszönhetően. Igaz, a társaság menedzsmentje idén már az árbevétel szinten maradása mellett a nyereség harmadával való visszaesésére számít.

Az A kategóriás cégek közül a legjelentősebb, 60 százalékos profitnövekedést az FHB mutatta fel. Ráadásul a bank a romló piaci környezetben, három százalékkal csökkenő nettó kamatjövedelem mellett is éppen megduplázta volna előző évi profitját 2010-ben, a 2,5 milliárdos banki különadó-fizetés nélkül. A kép azonban kissé csalóka, a különadó utáni éves profit nagyobbik része ugyanis az október 1-jétől konszolidált és március 31-én teljesen integrálandó Allianz Banknak köszönhető.