További Magyar cikkek
"Elismerjük, hogy a Higi Papírsoft Zrt. nehéz helyzetben van, azonban ezért nem a cégbe 2009 májusában beszállt üzletemberek, és nem is mi, a vállalatot azóta irányító menedzsment vagyunk a felelősek" – reagált a cégről megjelent korábbi hírekre Oleg Stalnov vezérigazgató, akit előző cikkeinkhez nem sikerült megszólaltatnunk. Azt mondta, nem akartak belekeveredni az ügybe, de most úgy érzik, hogy a jelenlegi és az előző tulajdonos, illetve menedzsment felelőssége összekuszálódott, ezért tisztázni akarják a helyzetet.
„Mi ebbe a cégbe pénzt tettünk, több millió eurót, nem pedig kivettük belőle, ahogyan most sokan sugallják. Most pedig futunk a pénzünk után, miközben csaknem két évig tartó munkával rendet tettünk a vállalatban” – fogalmazott Stalnov. Amikor 2009-ben beszálltak a cégbe Tóth Miklós vezérigazgató 51 százalékos üzletrészének a megvásárlásával, abban állapodtak meg, hogy készítenek egy mindenre kiterjedő átvilágítást. A tulajdonszerzés után derült ki sok olyan részlet, amiről a részvényvásárláskor még nem tudtak, felbukkantak ki nem fizetett számlák, a mérlegben nem szereplő váltók.
Az átvilágítás során nagyon kellemetlen eredményeket találtak, mondja Stalnov, aki szerint ezek után messze nem az a kérdés, hogy tartoznak-e még Tóth Miklósnak, aki, mint írtuk, feljelentést tett a részvények adásvétele kapcsán tévedésbe ejtés gyanújával. Inkább azt kellene vizsgálni a vezérigazgató szerint, hogy őket ejtették tévedésbe azzal, hogy a tulajdonszerzésük után sorra hullani kezdtek a csontvázak a szekrényből; az építkezés például a tervezett 30-35 millió euróval szemben nagyjából 50 millió eurót vitt el.
A szolnoki papírgyár építésének fővállalkozójával, az időközben felszámolás alá került N+N Kft.-vel a Higi előző vezetése négy különböző kivitelezési szerződést kötött – említett egy példát Stalnov arra, milyen körülményekkel találkoztak. A múlt év elején felbukkantak olyan váltók, amik nem szerepeltek a mérlegekben és az átadás-átvételben, holott azokat a váltók dátumai szerint még 2006-ban bocsátottak ki, és azokon egy azóta állítólag ellopott bélyegző szerepel.
A korábbi olasz résztulajdonos, az Over Meccanica (OM) szerepét is különösnek tartják, az ugyanis még Higi-részvényesként üzletelt a Higivel, márpedig „egy ilyen helyzetben egyértelmű, hogy érdeksérelem van”. Stalnov szerint az OM ügy lényege, hogy az új tulajdonosok a beruházás befejezéséhez szükséges pénzt közgyűléseken elfogadott módon, tőkeemeléssel fektették a cégbe, azonban az OM megkérdőjelezi a közgyűlések és a tőkeemelés legitimitását. Az OM-mel jelenleg is pereskednek, ez azonban Stalnov szerint nincs érdemi hatással a cég működésére.
A menedzsment fenntartja azt a korábbi álláspontját, hogy az előző cégvezetésnek nem lett volna szabad a gyár építésében részt vett Mavacsa Bt. 135 milliós számláját befogadni, a Mavacsa ugyanis azt a pénzt a fővállalkozó N+N-től megkapta (mint írtuk, ezzel kapcsolatban rendőrségi nyomozás is folyt, ami azonban bűncselekmény megállapítása nélkül zárult le). A Higi vezetői a múlt évben több feljelentést is tettek, „az általunk kezdett átvilágítást már a nyomozóhatóság zárja le”. Jelenleg is folynak olyan nyomozások, amik a korábbi menedzsment felelősségét is vizsgálják, Stalnov azt mondta, nagyon reméli, hogy a rendőrség ezeket hamarosan lezárja.
A Higi mostani vezetői azt mondják: a cég az MFB-től egy teljesen szabványos hitelt kapott, amiben 15 százalék az önerő, 85 százalék a kölcsön, ez utóbbit az építkezés előrehaladtával, több részletben folyósította a bank. A költségek azonban elszálltak, így a beruházás 2008-ban leállt, majd csak a mostani tulajdonosok színre lépését követően folytatódott és fejeződött be. Emellett a Higi előző vezetése által felhalmozott, több mint 800 milliós tartozást is kiegyenlítették, a Mavacsa már említett 135 millióját azért nem, mert az szerintük jogtalan követelés (amit szerintük megerősít az MFB-nek egy 2008-as, az építkezéssel kapcsolatos szerződésekkel és teljesítésekkel kapcsolatos vizsgálata). „Más pénze nem kell nekünk, de a sajátunkra nagyon vigyázunk” – mondta ennek kapcsán Stalnov, megjegyezve: amikor híre ment, hogy a Higinek van pénze, nagyon sokan álltak elő alaptalan követelésekkel.
A most nyolcvan embert foglalkoztató vállalat, ezt a mostani menedzsment is elismeri, még nincs túl az életveszélyen. Az MFB-től egy forgóeszköz-hitelt várnak – és nem értik, a fejlesztési bank miért kommunikálta azt, hogy indokolt a felszámolásuk –, ami lehetővé teszi a tartós, rentábilis működést. „Most a meglévő hitelszerződés átalakításáról és optimalizálásáról folytatunk tárgyalásokat” – mondja Stalnov.
Tavaly kezdte a gyár a termelést, ám – részben a cellulóz árának durva, mintegy 80 százalékos emelkedése miatt – 2010-ben százmilliós nagyságrendű veszteségük volt. Idén azonban, miután a cellulóz ára visszatért a tonnánként 700 euró feletti szintről 550-650 euróra, és sikerült a hatékonyságot is javítani, már nyereségesen termelnek. Úgy tervezik, az utolsó negyedévben megkezdik az építkezéshez kapott MFB-kölcsön kamatainak – majd 2012-től a tőkének is a – törlesztését, amennyiben a banki tárgyalások időben lezajlanak.
Emellett fejlesztésre is készülnek: az üzemben ma évente 30 000 tonna úgynevezett alappapír készül, ennek most még csak harmadát tudják kész papírrá (kéztörlő, vécépapír) alakítani, a többit alappapírként adják el. „Komoly jövője van a gyárnak, amelybe át tudtuk venni a korábban szinte megszűnt magyar papírgyártás legjobb szakembereit, hiszen nagyon jó az elhelyezkedése, a kelet- és a dél-európai, balkáni piac is könnyen elérhető Szolnokról” – mondja Stalnov, aki emellett a gyár legkomolyabb értékei közt tartja számon a magyar munkások szaktudását és hozzáállását. Ez pedig azért fontos, mert a globális papíripari szereplők várakozásai szerint a Moszkva és Budapest közötti kelet-európai piacon öt éven belül évi 400 000 tonnányi plusz higiénés papírra lesz szükség.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
