Három adót is bukhatnak az önkormányzatok

Az önkormányzati feladatok átrendezésével az körvonalazódik, hogy az iparűzési és a gépjárműadó terhére szervezi meg a kormány az államosított alapoktatás támogatását – erősítette meg az Index értesülését Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Az állam az elvont önkormányzati bevételekből fedezné az új rendszerben központosított pedagógusbérek folyósítását és az alapoktatással kapcsolatos egyéb költségeket is. A terveket azonban még nem véglegesítették, és a pontos számokat sem lehet tudni – mondta Gémesi.

A probléma az, hogy az iparűzési adó nem fejlesztésre megy, hanem a legtöbb önkormányzat működési költségeket fedez ebből a forrásból. Gémesi attól tart, hogy a kormány több pénzt von el, mint feladatot, ami az önkormányzatok megszorítását jelenti.

Az állam az iparűzési adó elvonását a normatív támogatások emelésével részben vagy egészben ellensúlyozhatná. A jelenlegi önkormányzati finanszírozás alapja pontosan az, hogy a magas iparűzésiadó-bevételt (ipa) termelő önkormányzatok alacsonyabb normatív támogatást kapnak, mondván, a hiányzó részt saját bevételeikből ki tudják egészíteni.

Ezért az ipa teljes elvonása vagy megcsapolása (egyelőre nem tisztázott, hogy melyik mellett dönt a kormány) a normatív támogatások visszaemelését kellene hozza, de Gémesi tudomása szerint ebben nem gondolkodnak. Helyette inkább még több önkormányzati feladatot akarnak integrálni az új, járásokra épülő közigazgatási rendszerbe (a hírek szerint az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit a kormányhivatalok járási kirendeltségeihez telepítenék).

Járások önkormányzati pénzből

Névtelenséget kérő költségvetési bizottsági forrásunk szerint kormánypárti körökben felmerült az idegenforgalmi adó központosítása is, amivel 6,5 milliárdot vonna el a kormány a településektől.

A bizottsági tag szerint a különböző adónemek központosításával a kormány a járási rendszer kialakításához is forrást teremtene, de a témakör hivatalosan még nem került a bizottság napirendjére.

Fehérgyarmattól Sopronig

A Széll Kálmán-tervnek nevezett reformcsomag bejelentése óta tudni, hogy az Orbán-kormány állami irányítás alá vonná a közoktatást. A dokumentumban azt írják: "az államnak vissza kell térnie az oktatás világába. Nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől, az állam ezen a téren egységes rendet tud tenni".

Az oktatás központosítása, amin már a terv nyilvánosságra hozatala előtt összeszólalkozott Kósa Lajos debreceni polgármester a kormányfővel, és ami Orbán Viktor régi álma, nagyjából 450 milliárd forintos pluszkiadást jelente a költségvetésnek. Jelenleg nagyjából nyolcezer közoktatási intézmény és további mintegy háromezer oktatási részleg, tagintézmény van az országban, az egész rendszer fenntartása nagyjából 880 milliárd forintba kerül.

Az önkormányzatok gúzsba kötését segíti ez a törekvés, és félrevezetés azt sugallni, hogy az oktatási feladatok átvételével magyarázható az önkormányzatok adókivetési jogának csorbítása – mondta Tóth József, a főváros XIII: kerületének MSZP-s polgármestere, a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke.

Az oktatási feladatok finanszírozására az önkormányzatok kapnak normatív támogatást, ezek azonban célzott pénzek, míg a helyi adókból szabadon felhasználható bevétele származik valamennyi településnek. Vagyis nemcsak működést, hanem akár fejlesztéseket is szolgálhatnak azok a bevételek, amiket a kormány most a központi költségvetésbe csatornázna. A politikus egyébként az oktatás államosításával sem ért egyet, „nevetséges lenne, ha több ezer iskola pedagógiai programját, igazgatói kinevezését egy miniszteriális szerv hagyná jóvá Fehérgyarmattól Sopronig”.

Aki a rövidebbet húzza

A politikusok szerint félő, hogy a helyi adóztatás szabályainak változtatásával pénzügyileg is rosszul járnak az önkormányzatok. Arra számítanak, hogy az állam kevesebb feladatot vesz át, mint amennyi bevételkiesést jelent a településeknek a helyi adók megszűnése.

Ez akár be is következhet: a tavalyi 455 után az idei évre 505 milliárd forintos bevételi tervvel szerepel az iparűzési adó a költségvetésben, gépjárműadóból pedig 73 milliárd forint folyhat be. (Ez utóbbi formálisan nem helyi, hanem úgynevezett átengedett központi adó, vagyis a mértéke országosan egységes, de helyben szedik be, és az állam a teljes összegét meg is hagyja az önkormányzatoknál).

Ez a két tétel 578 milliárd forint – ha a költségvetési bizottsági forrásunk által említett forgatókönyv szerint az idegenforgalmi adó is kiesik, az még 6 milliárdot jelent –, miközben a közoktatás költségvetési támogatása nem éri el a 450 milliárd forintot.

Vagyis a feladat- és pénzátcsoportosítás valójában önkormányzati megszorítást is eredményezhet. Mindez azért is káros folyamat, mert más súlyos pénzügyi problémákkal is meg kell küzdeniük a településeknek, mondta az Indexnek Varga Zoltán, a Bajnai-kormány önkormányzati minisztere. Nemcsak az adóelvonásokkal, hanem a gazdasági válság és az szja-változások negatív hatásaival is szembesülniük kell az önkormányzatoknak.

Máshol is szorít a cipő

A települési bevételek egyik vaskos tétele az ott élők szja-jának úgynevezett átengedett része, ami jelenleg az APEH által beszedett összes jövedelemadó negyven százaléka.

Az átengedett szja tavaly 679 milliárd volt, míg az idei költségvetési előirányzat már csak 632 milliárdot tesz a települések kasszájába. A csökkenés oka, hogy az átengedett adó összegét a két évvel korábbi szja-bevételek alapján állapítják meg, tehát a mostani csökkenést még a gazdasági válság 2009-es jövedelmekre gyakorolt hatása magyarázza.

Szja-fronton az idei adócsökkentés is bevételkiesést okoz a későbbiekben, ez a hatás azonban a kétéves csúsztatás miatt csak 2013-ban jelentkezik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!