A friss előrejelzés arra épül, hogy a most hétfőn 6 százalékon hagyott irányadó jegybanki ráta huzamosabb ideig szinten marad, míg tavaly novemberben az akkor érvényes 5,25 százalékos alapkamat teljes időhorizontra "rögzítése" mellett készült a prognózis.
A magyar gazdaságot az elmúlt időszakban ért költségsokkok következtében az infláció 2010 végén enyhén emelkedett, de a költségsokkok a maginflációba a válság előtt megfigyelthez képest jelentősen lassabban gyűrűztek be, elsősorban a negatív kibocsátási résnek és a laza munkaerő-piacnak köszönhetően.
A ma közzétett inflációs jelentésben ezzel indokolja a jegybanki stáb azt, hogy a maginflációra vonatkozó előrejelzésük a novemberihez képest az alacsonyabb pálya irányába mozdult el. "Bár a nyersanyagár-sokkok miatt az infláció 2011-ben még jelentősen a 3 százalékos cél fölött marad, 2012 végére további monetáris szigorítás nélkül elérheti a középtávú inflációs célt" – ismétli meg a dokumentum a már a hétfői kamatdöntés során is megismert valószínűsített kamatpályát.
A jegybank által most elkészített előrejelzési modell azt vetíti előre, hogy 2012 végéig tovább gyorsul a gazdasági növekedés Magyarországon. A változatlanul erős külső kereslet mellett 2011-ben már a belső kereslet is lassú növekedésnek indul.
A novemberi előrejelzéshez képest a most lényegesen rontott 2012-es GDP-előrejelzést két tényezővel indokolja a stáb: egyrészt az azóta beérkezett makrogazdasági információkkal, másrészt és a bejelentett költségvetési intézkedések hatásával. Ezek miatt a jegybank szerint "a belső kereslet fellendülése a korábban vártnál visszafogottabb lesz, azonban így is érezhetően hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez." Amint azt lentebb látjuk, a vállalati beruházások alakulását is kedvezőtlenebbül látja most az MNB-stáb, mint 4 hónappal ezelőtt.
A jegybanki stáb összefoglalója szerint a kibocsátási rés az előrejelzés teljes horizontján (2012 végéig) negatív, a munkanélküliség pedig magas marad, ami az árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fegyelmező ereje révén csökkenti a reálgazdasági oldalról megjelenő inflációs nyomást.