Mi kerül ezen a kenyéren 300 forintba?

(Tíz éve nem vehettünk olyan kevés kenyeret a fizetésünkért, mint áprilistól, a kenyér és a liszt drágulását itt követheti nyomon.)

A magyar mezőgazdaságnak, tudjuk rég, négy ellensége van: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. Nos, mostanra az is kiderült, hogy a malomiparnak – és így közvetve a kenyérfogyasztónak – van még kettő: a száraz időjárás és az esős. Az élelmiszeripari, ezen belül gabonával foglalkozó szakemberek szerint ugyanis ez a két tényező okozta, sokszoros áttéten keresztül, hogy áprilisban újabb rekordra drágul a kenyér.

A piaci szereplők állítják: egységes és egyeztetett április elsejei áremelés nem lesz; persze ha nem ezt mondanák, könnyen rájuk húzhatnák a kartellvádat. Szerintük egyszerűen arról van szó, hogy a malmok és a búzatermelők, -kereskedők, illetve a malmok és a pékek között március végén viszonylag sok szerződés jár le, és az új, áprilistól érvényes szerződéseket már új árakon kötik. Mivel sok cég érintett ezekben, most észrevehetőbb lehet az árváltozás, de biztos voltak olyan cégek is, akik például március 1-jén emeltek árat – mondja a nagyjából ötven hazai malomipari céget tömörítő Gabonaszövetség főtitkára, Pótsa Zsófia.

Három hónap, húsz százalék

A pékszövetség előrejelzései szerint egy kiló normál fehér vagy félbarna kenyér nem akciós átlagára 280 és 330 forint között lesz napokon belül. Az év első hetében az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) statisztikája szerint 257 forint volt az átlagár, vagyis negyedév alatt nagyjából 20 százalékkal drágul a kenyér, míg a tavalyi – a KSH által 244 forintosnak mért – átlagáránál mintegy 30 százalékkal kerül többe mostantól (más péktermékek ár akár ennél is nagyobb mértékben nőhet).

Hogy miért drágul ilyen mértékben a kenyér és minden más péktermék, annak Varga László pékszövetségi elnök szerint nagyon egyszerű magyarázata van: azért, mert minden drágult, ami az elkészítésükhöz, forgalmazásukhoz kell. A dízel ára például egyetlen hónap alatt literenként tíz forinttal emelkedett, a cukorár néhány hónap alatt duplájára, egy év alatt csaknem háromszorosára nőtt. Mindezek mellett a valutaárfolyamok kedvezőtlen alakulása is költségnövelő tényező.

Két és fél áremelés

A kenyér legfontosabb összetevője persze a liszt, egy kilóba átlagosan 78 dekányi kerül. Márpedig "tavaly júliusban hirtelen emelkedni kezdett a lisztár, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Ez a dinamikus áremelkedés azóta is tart. A folyamatos alapanyag-drágulást a pékek egy ideig nem követték, de egy idő után lépniük kellett, és egy nagy vagy több kis lépéssel beépítették ennek hatását a termékeik árába" – mondja Varga, aki szerint "két, két és fél" áremelés volt a mostani piaci évben (a gabonapiaci szezon minden év júliusától a következő év júniusának végéig tart).

A malomipari vállalkozások persze nem önszántukból emelték durván az árakat, bár az elmúlt évek gigantikus kartellezése után ez sem lenne meglepő. Pótsa Zsófia megerősítette: a liszt ára valóban jelentősen emelkedett július óta, ám ennek a búza drágulása az oka (a már említett PÁIR adatbázisa alapján 2010 januárjáig visszamenő  grafikonunkról ráadásul kiderül, hogy a liszt nem is drágult annyival, mint a búza).

Eső veri, nap szívja

"Az előző két szezonban folyamatos árcsökkenés volt a lisztpiacon, miután csökkent a búza ára. A tavaly július 1-jén kezdődött szezonban azonban folyamatosan nőtt a gabona ára" – mondja Pótsa, és itt jutunk el a malomipar, a pékek és a kenyérevők nagy ellenségéhez: a sok napsütéshez és a sok esőhöz.

A búza magyarországi drágulásának ugyanis egyfelől világpiaci okai vannak: Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Oroszországban hatalmas szárazság volt, az oroszok – a világ harmadik legnagyobb exportőrei – az aszály és a földeket pusztító tüzek miatt kiviteli tilalmat is elrendeltek. "Ez pánikhangulatot eredményezett, ami elindította felfelé az árakat. Ráadásul ennek nyomán a befektetők egy része is úgy gondolta, érdemes az árutőzsdéken a drágulásra játszani, tehát megindult egy spekulációs árfelhajtás a világpiacon" – mondja a főtitkár. A júliusi szezonkezdet idején 40 000 forint körül volt egy tonna búza ára, most meghaladja a 70 000 forintot, de került már 80 000-nél többe is.

Ehhez igazodni kellett a magyar piacon is, ahol tetézte a bajokat, hogy kevés volt a hazai búzatermés, márpedig a csökkenő kínálat szintén áremelő hatású. Míg egy évben általában 4-4,5 millió tonna terem, most csak 3,7 milliót tudtak betakarítani a tavaly tavaszi nagy esőzések és a belvíz miatt (a belvíz most is gondot jelent, az országban március közepén még nagyjából kétszázezer hektár állt víz alatt; ahol viszont nincs víz, ott idén a tavalyinál sokkal szebb a vetés).

Nincsenek megbízható adatok

Magyarország jelentős búzaexportőr, évente átlagosan 1,5 millió tonnányit szállít külföldre. A főleg olasz és román piacra szállított export most is teljesült, ugyanakkor az a kérdés, hogy emellett lesz-e elég gabona hazai felhasználásra, márpedig ez a bizonytalanság is megjelenik az árakban. Az egyik legnagyobb hazai malomipari szereplő, a Pannonmill, Poór Zoltán, a cég elnöke a Napi Gazdaságnak a napokban azt nyilatkozta: legkorábban csak április végéig derülhet ki, van-e aratásig elegendő malmi búza az országban, jelenleg ugyanis nincs megbízható gabonamérleg.

Nemcsak drágult, hanem nagyon hektikusan is mozgott a búzaár, olykor egyik hétről a másikra több százalékot esett. Ez szintén komoly kockázati tényezőt jelent. A malomiparnak nincs pénze, hogy hat-nyolc havi készletet megvásároljon, vannak, akik néhány hetente kénytelenek szerződni, mert csak ennyi készletre futja nekik. Emiatt a hektikus ármozgások idején értelemszerűen nehezen tud tervezni a malmok többsége.

Megfizetünk mindenért

Tavaly júliusban egy normál, egykilós fehér vagy félbarna kenyér úgynevezett átadási ára – tehát ami a pékek kérnek el érte – 120 forint volt, ebből jött a 140-150 forintos fogyasztói ár. Az átadási ár most már meghaladja a 200 forintból, ebből jön 280-330 forintos bolti ár. Varga László ugyanakkor felhívja a figyelmet arra: a minőségi, kovászos kenyerek sem kerülnek többe, mint az adalékokkal felfújt, gyorsan elkészülő kenyerek (előbbi csoportba nagyjából a magyarországi kenyerek egyharmada tartozik).

A hazai pékségek többsége kisvállalkozás: 1100 cég vagy vállalkozó működtet nagyjából 1150 pékséget – és van még nagyjából 1900 látványsütöde is –, a vállalkozások hetven százaléka tíznél kevesebb embert foglalkoztat. Varga László szerint azonban ez az elaprózott cégszerkezet nem rontja a hatékonyságot, "a toast-jellegű kenyereket leszámítva kisüzemi kenyérgyártás folyik lényegében az egész világban".

Sokkal olcsóbb aligha lesz

Arra a kérdésre, hogy lehet-e olcsóbb a kenyér a közeljövőben, nem kaptunk egyértelmű választ. A gabona jelenleg is tartja a kilónkénti 80 forint körüli árát, ami rossz hír – mondja Varga László. Az új szezonban, ha olcsóbb lesz a liszt, lehet árcsökkenés, de szerinte nem számíthatunk már olyan, kilónként 40-50 forint közötti lisztárra, ami érdemi árcsökkentést jelenthetne.

Nem számít érdemi árváltozásra a Gabonaszövetség sem, "további áremelkedés nem várható, de drasztikus csökkenés sem" – mondja Pótsa Zsófia. Szerinte ha a szezon végére lejjebb is megy a búza ára, annak sem várható érdemi lisztár-csökkentő hatása. Ráadásul a búzaár csökkenése sem várható, már csak azért sem, mert jó minőségű malmi búzát, ahogy közeledik a szezon vége, egyre nehezebb lesz vásárolni. A főtitkár szerint kérdés az is, hogyan alakul a forintárfolyam, illetve növeli-e a gabonafélék iránti keresletet a bioetanol további terjedése.

Varga László megjegyezte ugyanakkor: a gabonás ágazat felvásárlási támogatást kért a kormánytól. Ennek a kérésnek a kormányzati támogatásától vagy elutasításától függ, hogy a jó minőségű magyar gabonából és lisztből lesz-e magyar péktermék, mondta a pékszövetségi elnök.