Marianna
5 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Orbán: Nem lesz itt már többé kétharmad

2011.04.07. 12:37 Módosítva: 2011.04.07. 12:38
A miniszterelnök szerint kormánya egy sokak számára furcsa gazdaságpolitikai mixtúrával visszarántotta Magyarországot a szakadék széléről. Orbán Viktor ezt csütörtökön az OECD üzleti és ipari tanácsadó bizottságának ünnepi közgyűlésén mondta. A kormányfő szerint a válság nyilvánvalóvá tette a nyugat-európai gazdaságok gyengeségét.

A miniszterelnök a beszédben az ország versenyképességéhez a foglalkoztatottság szintjének 65, majd 75 százalékra növelését sürgette. Szólt arról is, "aligha jön létre még egyszer" olyan politikai helyzet, hogy a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát meg lehessen szerezni.

Magyarország egyszerre mélyen individualista, és védi elkötelezetten a közösségeit. Ebből időnként sajátos politika is következik, hiszen az ország bár tagja az Európai Uniónak, sohasem habozott olyan megoldásokat választani, amelyek nem illeszkednek az éppen uralkodó mainstream irányzathoz.

Ezért Magyarországot érdemes tanulmányozni, mert egyszerre vannak jelen "ortodox és unortodox" közgazdasági eszközök, "egyszerre alkalmazzuk a válságkezelés hagyományos és innovatív eszközeit". A kormány ezzel a sokak számára furcsa gazdaságpolitikai mixtúrával visszarántotta Magyarországot a szakadék széléről, ez az oka annak, hogy ma nem Magyarországról, hanem például Portugáliáról ír a sajtó. "Ma már (...) az elfogadható, biztató kilátásokkal rendelkező országok közé sorolnak bennünket, habár még semmi sincs rendben Magyarországon" .

Hangsúlyozta emellett, hogy "a politikai osztálynak kredibilitást kell teremtenie a maga számára". Ezzel összefüggésben azt mondta, "soha az életben, vagy legalábbis a mi életünkben még egyszer" olyan esély, hogy olyan politikai csillagállás jöjjön létre, amelynek eredményeképpen egy demokratikus választáson meg lehet szerezni a mandátumok több mint kétharmadát, aligha jön létre. Ezért a jelenlegi kormányoldalnak hatalmas a felelőssége, képesnek kell lennie levezényelni a változásokat - emelte ki Orbán Viktor.

Az adórendszer lehető legegyszerűbb, legkevésbé bürokratikus és legkisebb közterhet jelentő formájának megvalósításáról is beszélt a miniszterelnök, amellyel kapcsolatban azt mondta, "a számok szerint működik" a gyermeknevelési költségek megadóztatásának tilalma.

Rámutatott továbbá, hogy az államot nem szabad többé kizárólag versenyhátrányként értelmezni, ugyanis ha van egy jó politikai menedzsment, ha az állam gyorsan hozza meg a döntéseit, deregulál, átlátható viszonyokat teremet, keveset költ, és kooperatív a gazdaságot működtető vállalkozói csoportokkal, akkor az állam nem versenyhátrány, hanem versenyelőny.

Orbán Viktor a világgazdaságról szólva azt mondta: az a felfogás, hogy "először megszerzem a javakat a hitelből, és majd utána dolgozom", aránytalanná vált a közgazdasági és társadalmi gondolkodásban, az pedig háttérbe szorult, hogy "először dolgozom, és csak utána jutok bizonyos javakhoz". Ebből az egyensúlyvesztésből fakadt az a spekuláció, amely nyilvánvalóvá tette a nyugat-európai gazdaságok gyengeségét - jegyezte meg.

A civilizáció problémáját a miniszterelnök - mint mondta - három tényezőben látja, amelyekre ha nem adnak választ, akkor nincs lehetőség egy hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedési korszakra. E három szerinte az "iszonyatos eladósodottság" - ezért az új alkotmány is tartalmaz majd szabályokat az államadósság-kezelésről, és 50 százalékban rögzíti annak maximális mértékét, ennek elérésének üteméről, majd megtartásáról pedig külön törvény rendelkezik -, a munkanélküliség és a népességfogyás problémája. Amikor e három probléma összeadódik, "az egy életveszélyes gyúanyag", és ma ez a kombináció állt elő Európa számára - fogalmazott.

Az alacsony foglalkoztatottságot Magyarországnak is egyik fő bajának nevezte, "amelyet ha nem orvosolunk, pillanatok alatt elpusztítja a szervezetet". Ma Magyarországon a munkaképes lakosság 55 százaléka dolgozik: ha ezt nem sikerül néhány év alatt felvinni az európai átlagra, majd néhány évre rá 65-ről 75 százalékra emelni, akkor nincs esélye arra, hogy gazdaságilag versenyképes legyen Magyarország az EU többi államával - mutatott rá.

A közelmúlt európai gazdasági intézkedéseire utalva úgy vélekedett, azok egy új európai gazdasági-társadalmi modell alapjairól, a szociális piacgazdaság teljesen új szakaszáról, esetleg végéről szólnak, azt ugyanis még nem tudni, hogy a szociális piacgazdaság mely elemei fogják túlélni Európában a világban zajló átrendeződést.

Orbán Viktor hangot adott azon véleményének is, hogy rendkívüli károkat okozott az európai kultúrában az a szembeállítás, amely szerint a szakértők elfogulatlanok és okosak, a politikusok pedig elfogultak és buták. El kell ismerni azt, hogy nemcsak gazdasági menedzsmentre van szükség, hanem azzal egyenértékűnek kell tekinteni a politikai menedzsmentet is, utóbbi hiányában ugyanis "az OECD legjobb tanulmányaiból sem lesz soha semmi"; kölcsönös elismerésre és együttműködésre van szükség - hívta fel a figyelmet.

A kormányfő az OECD-ről szólva azt mondta: vannak olyan nemzetközi szervezetek, amelyek akarva akaratlanul bevonódnak egy-egy ország belpolitikai életének küzdelmeibe, amelyekhez való viszony kiemelt politikai kérdés lehet, például "van-e megállapodás az IMF-fel, vagy nincs". Az OECD azonban nem tör ilyen babérokra, ami nagy elismerés a szervezet számára - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarországon mindig is tisztelték az OECD-t.