Fájni fog a munkavállalóknak az új csomag

2011.04.26. 07:37
A cégek bizonyosan jól járnak a kormány bürokráciacsökkentő programjával, a munkavállalók azonban aligha. Túllépett eddigi keretén a vasárnapi munkavégzés tilalma körüli vita is: visszavágnák a hétvégi, az éjszakai és a túlórapótlékokat.

Az egyszerűsítés és bürokráciacsökkentés jegyében jövőre azzal kell számolniuk a munkavállalóknak, hogy  a cégük bármikor, lényegében indoklás nélkül kirúghatja őket, írja a Napi Gazdaság.

A múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott intézkedési terv szerint a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebben vehetik majd fel és bocsáthatják el az embereiket. A felsorolt indokok jövőbeni bővítésével nem kell valamilyen negatív tartalmú értékítéletet megfogalmaznia a munkaadónak, ha meg akar szabadulni egy alkalmazottjától.

Ezzel együtt más munkavállalói jogokat is felülvizsgálna a kormány. Csökkenteni tervezik a fizetett szabadságokat, de rövidebb lesz a felmondási idő és kevesebb a végkielégítés összege. Szintén visszafaragna a kormány az éjszakai és hétvégi bérpótlékokból, a folyamatos üzemű vállalkozásoknál pedig lehetővé tennék az 5,5 napos munkahetet. Elvileg a kkv-k helyzetét könnyítenék ezekkel a lépésekkel, kérdés azonban, hogyan kaphatnának más elbírálást például a kötelező szabadság megállapításában a kicsik és a nagyok.

Kizárólag a munkaadói érdekképviseleteket hívta meg a kormány azokra az egyeztetésekre, amelyek eredményeként véglegesítették a munkavállalók számára számos fájdalmas lépést tartalmazó intézkedéscsomagot, írja a Világgazdaság.

Vasárnap zárva

Az intézkedéscsomag alaposan megváltoztatná a foglalkoztatás feltételeit. Ezek sorában egészen más megvilágításba helyezheti az üzletek vasárnapi nyitvatartási tilalma körül az utóbbi időben ismét kirobbant vitát is. Azzal ugyanis, hogy jelentősen csökkentenék a hétvégi és éjszakai bérpótlékokat, az egyik legfőbb érvét szüntetnék meg a vasárnapi kötelező zárva tartás ellen hadakozóknak. Hiszen kis pótlékkal már nem érné meg a vasárnapi munka bevállalása.

A kormányzati tervek között az is szerepel, hogy a folyamatos üzemű vállalkozásoknál a jövőben 5,5 munkanapot is felölelhet a munkahét. Szintén a munkaidőkeretet érintő módosítás, hogy a kabinet lehetővé tenné a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzést is.

Könyvvizsgálók nélkül

A becslések szerint 17 ezer cég szabadulhat meg a könyvvizsgálói jelentési kötelezettségtől azzal, hogy annak értékhatárát 100 helyett 200 millió forint árbevételnél húznák meg. Ez a szint 2014-től 300 millióra emelkedne, ezzel újabb hétezer cég járna jobban.

Szakértők szerint azonban az állam többszörösen megfizeti ennek az árát, mert a tapasztalatok alapján a cégeket igazán ez fegyelmezi, nem pedig a bevallási szabályok.

Bizonyos munkakörökben a jelenlegi szakképzett dolgozókat szakképzetlenek váltanák fel, több területen ugyanis megszűnnének a kormány által „feleslegesnek” minősített, többek között OKJ-s képesítési követelmények. A cél e módosítással az, hogy az egyszerűbb, betanítható munkáknál a vállalkozások a garantált bérminimumnál kevesebbet fizethessenek a dolgozóknak.

Ők is nekifutnak

Ez a kormány is nekifut az adófolyószámlák csökkentésének − Bajnai Gordon kormánya egy számlára akarta utaltatni a munkabér összes terhét, ám ez gyakorlatilag feldolgozhatatlan lett volna, hiszen nagyjából ötezermilliárd forint folyt volna be egy év alatt egyetlen számlára. A mostani terv a számlaszámokat lefelezné, emellett több, negyedéves és havi teljesítést éves gyakoriságra ritkítana. Így a cégautó-adót, a szakképzési vagy a rehabilitációs hozzájárulást évente egyszer, február 25-ig kellene megfizetni.