Oszkó Péternél keresték az államadósságot

Oszkó Péter volt pénzügyminisztert faggatta az államadósság növekedését vizsgáló parlamenti albizottság. A tavalyi társasági adóbevételek elmaradását és az önkormányzati pénzelvonást kérték rajta számon, ami miatt a 2010-es államháztartási hiány fél százalékponttal nagyobb lett a vártnál.

Oszkó a konkrét ügyekre reagálva elmondta: a tavalyi, eredetileg 609 milliárdra tervezett de végül 323 milliárd forint sikeredett társasági adóbevétel fele részben a Bajni- és fele részben az Orbán kormány intézkedései miatt nem teljesült, például azért, mert a a társasági adóalap csökkent a válságadók, illetve az 500 millió forint árbevételig a 10 százalékos kulcs alkalmazása miatt (ezek a Fidesz intézkedései voltak).

Egy képviselői kérdésre, amely szerint 2010-ben az önkormányzatoktól 120 milliárd forintos forráselvonás történt, s ez okozta a tervezettnél nagyobb önkormányzati hiányt, Oszkó Péter elmondta: a forráskivonás összege 70-80 milliárdra tehető, de az önkormányzati eladósodás részben a 2006 óta kibocsátott önkormányzati kötvények kamatának fizetésével és tőketörlesztésének megkezdésével függ össze.

Orbánnál is rosszabb helyzetben

A 2009. évi költségvetést  2009 tavaszán "nem igazán kedvező helyzetben vettem át, még akkor is, ha Veres János ezt mondta, (...) noha direkt félretervezés nem történt", a korábban tervezett 3,3 százalékos gazdasági visszaesés végül 6,7 százalékos lett, ami a bevételekre igen negatív módon hatott - magyarázta Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint egy olyan kormány volt, amely még az Orbán-kabinetnél is rosszabb helyzetben vette át az országot, mégpedig a Bajnai-kormány.

Oszkó Péter elmondta: hosszabb távon a mindenkori költségvetés strukturális egyenlege a meghatározó. Ez az egyenleg 2009-ben nagymértékben javult a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár felemelése, a közszféra béreinek korrekciója, valamint az energia és a lakástámogatás csökkentése révén.

A volt pénzügyminiszter hozzátette azt is, hogy durva egyszerűsítéssel élve érvényes az az összefüggés, hogy a gazdasági növekedés, az államadósság csökkentés és a politikai népszerűség megtartásának hármasából csak kettő működhet, ezek közül az egyik általában a politikai népszerűség megtartása, s ez a magyar politikában tabunak számít.

2006-ot kritizálta Oszkó

Kérdésre válaszolva a volt pénzügyminiszter jelezte: a 2006. évi költségvetést kritikusabbnak ítéli meg, mint a válság idején készült 2009. évit. Ezt a 2005 második felében történt áfa-csökkentéssel és a később visszavont adócsökkentési programmal magyarázta.

A 2006. évi konszolidációt rossz szerkezetben hajtották végre, ezért az a gazdaság fokozott sérülékenységét és a versenyképesség romlását hozta magával - fűzte hozzá. Időben egy kicsit visszamenve a 2002. évi 100 napos programokat is elemezte, az akkor történt bevételkiesést illetve kiadás növelését téves gazdaságpolitikai döntésnek, a gazdasági növekedéssel indokolt csodavárásnak minősítve.

Draskovicson és Veresen túl

A bizottság az elmúlt hetekben sorra vette a volt szocialista-szabaddemokrata kormányok pénzügyminisztereit. Legutóbb az azóta balesetet szenvedő Veres Jánosssal nézett farkasszemet az LMP és az MSZP távolmaradása mellett vizsgálódó testület.

Verest megelőzően László Csabát és Draskovics Tibort együtt hallgatták meg. Veres és ők is hengsúlyozták, hogy személyes felelősség nem terheli őket az államadósság elszaladásáért, legföljebb politikai. A pénz pedig főként a szociális rendszerekben, nyugdíj- és béremelésekben, adósságszolgálatban illetve autópályákban és más állami fejlesztésekben vannak.