Mindent felforgat az új önkormányzati törvény

A Belügyminisztériumban elkészült az új önkormányzati törvény előzetes koncepciója. A dokumentum (ami egyelőre nem nyilvános, de néhány részletet a tárca elárult), bár még nem a végleges terveket tükrözi, alapvető változást hoz az önkormányzatiság szerkezetében. Az egyik ilyen, hogy 2014 után a következő önkormányzati választás 2019-ben lesz.

A tárca abból indult ki, hogy az önkormányzati és állami feladatok ma keverednek, a finanszírozás még az érintetteknek is bonyolult és követhetetlen, ezért a lényegesebb változások is ezt a területet érintik.

A finanszírozás szemlélete lényegében úgy változik, hogy az eddigi forráselosztás helyett a feladatok finanszírozása kerül a középpontba. Ez valami olyasmit jelent, hogy a települések a gazdálkodásukat nem az alapján kell megtervezzék, hogy milyen bevételeik (állami és saját) vannak, hanem az alapján, hogy milyen feladataik vannak. A kormány az átalakítástól azt reméli, hogy az önkormányzati szektorból eltűnnek a működésre felvett adósságok és hitelek, hiszen az új szemléletben a működéshez nem lehet szükség a megállapítottnál több pénzre.

A fenti gondolatmenet alapján újraszabályozzák a helyi adókat is: ezeket ugyan az önkormányzatoknak kell majd beszedni, azonban az új törvény lehetőséget ad a helyi adók növelésére és újak kivetésére is. Ezzel a megoldással első ránézésre áthidalhatónak tűnik a városvezetők utóbbi időben megfogalmazott legfőbb félelme, éspedig az, hogy a kormány több pénzt fog elvonni, mint feladatot. Az szabad adókivetési jog (bár a részletek még nem ismertek) lehetőséget termet a városoknak, hogy szükség esetén többletpénzhez jussanak.

Igen érzékeny pont lehet, hogy az átalakítás érinti a helyi iparűzési adók elosztását is. Ma a települések kevesebb, mint tizede lépi át évente a 100 milliós bevételi határt, az összes hipa-bevétel nyolcvan százalékán gyakorlatilag száz város osztozik. A tervezetből az körvonalazódik, hogy az önkormányzatok a hipá-ból kell hozzájáruljanak egy úgynevezett kiegyenlítő rendszerhez, amiből a térség működési és területfejlesztési kiadásait finanszíroznák. A lépés tehát nyilvánvalóan az önkormányzatok egy szűk körét érinti érzékenyen, az adókivetési jog ennek a lépésnek is valamilyen fajta ellentételezése lehet.

Máshonnan jönne a segély

A segélyezéshez is hozzányúl az új javaslat, ez már a konvergenciaprogramból is kiolvasható volt. A változás annyi lesz, hogy a segélyek nem az önkormányzati bankszámlákon keresztül érkeznek majd a célzottakhoz, hanem közvetlenül az államkincstárból, viszont a segélyezéssel összefüggő szociális munka, adminisztráció és szociális munka továbbra is önkormányzati hatáskör maradna.

Új adósságkezelési és adósságrendezési szabályok is jönnek. A kormány szigorítana ezeken a területeken a települések hatalmas adósságát látva (jelenleg az államháztartás adósságának hat százalékáért okolhatók az önkormányzatok).

Csődbiztost kapnak a települések

Az új eljárásnak a tervezet szerint két szakasza lesz. Az elsőben a helyi képviselőtestületek saját hatáskörben intézkedhetnek, tehát az adósságrendezés megkezdése az ő feladatuk lesz. A második szakasz a céges felszámolási eljárásokhoz fog hasonlítani, ebben a periódusban már egy külső (feltehetően kormányzati) biztoshoz kerülnek az önkormányzatok gazdálkodásának jogai. A kormány azoknál a településeknél is szorosabbra fogná a gyeplőt, ahol nincs csőd közeli helyzet. A tervezet egy az önkormányzatokat közvetlenül és folyamatosan ellenőrző rendszer felállításáról beszél, amit az Államkincstár, az Állami Számvevőszék vagy egy teljesen új szerv végezhetne el.

A kisebb lélekszámú (1000 fő körüli vagy az alatti) településeken megtiltanák, hogy főállású polgármester legyen, egyébként ma több, mint 1700 ilyen település lélekszáma nem éri el az ezret, és 119 száz lakos alatti község van.

Újra megnyitják a Budapest kontra kerületek vitát, ezen a téren, illetve megyei, járási szinten is a feladatok újraosztása várható. A következő hónapokban ennek megfelelően a kormány megvizsgálja a települések oktatási, egészségügyi, szociális, közfoglalkoztatási és egyéb feladatait, hogy az új önkormányzati, közigazgatási és az ehhez illesztett finanszírozási rendszer lefedjék egymást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!