Csúszhat a megállapodás a bankok és a kormány között

Minden nap aktív tárgyalások folynak a kormány és a Bankszövetség képviselői között. Bár a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter kedden úgy fogalmazott, hogy már csak apró technikai kérdések pontosítása és néhány számítás van hátra, információink szerint ennél többről van szó. Egyik forrásunk szerint erősen kérdéses, hogy lesz-e megállapodás csütörtökig, az intézkedéscsomag tervezett bejelentéséig.

A tárgyalások egy hete pörögtek föl, amikor a kormány a megállapodás előtti utolsó pillanatban több ponton változtatott a korábban körvonalazódó kompromisszumokon. Az egyik komoly új vitapont a devizatörlesztők elszámolási árfolyama volt, ebben végül kompromisszumos megoldás született – a korábbi 190 helyett 180, de nem 160 forinton rögzítenék a frankot.

A kormány azonban ezen felül két másik lényeges ponton is a bankok kárára változtatott az álláspontján. Bedobták a bankadó újbóli hosszabbítását, illetve a 90 napon túli hitelhátralékosok kilakoltatását is nehezítenék a nemzetgazdasági tárcánál.

Bankadó, korrekció

A bankadó eredetileg 2012-ben szűnt volna meg más válságadókkal (hipermarketadó, telekomadó, energetikai adó) együtt, most a kormány mégis újabb hosszabbítást akar. Nem véletlenül: az adó kivezetése nagy érvágás lenne a kormánynak, csak a pénzügyi szektorból idén 187 milliárd forint többletbevétel érkezik a költségvetésbe.

A bankadó hosszabbítására utaló kormányzati tervek egyébként nem előzmény nélküliek. Még tavaly, az idei költségvetés tervezési fázisában derült ki, hogy a kormány 2013-ban és 2014-ben is bevételeket vár a bankoktól, tehát már akkor is felmerült, hogy szó sem lesz 2012-es kivezetésről. Az adóteher meghosszabbításával kapcsolatos kormányzati tervek akkor is kicsapták a biztosítékot a pénzintézeteknél, akik most nem akarják aláírásukkal hitelesíteni a bankadó meghosszabbítását.

És minderre rátesz egy lapáttal, hogy a pénzintézetek egy másik tervét is keresztülhúzná a kormány. A szektor ugyanis azért is lobbizik, hogy a hitel-kihelyezések felpörgetéséért cserébe a kihelyezett összegek egy részével a bankadó csökkenthető legyen. A kormány a megállapodásnak ezt a részét a véglegesnek szánt dokumentumban úgy módosította, hogy nem a bankadó összege, hanem a bankadó alapja lenne korrigálható a kihelyezett hitelekkel, ami szintén érvágás lenne.

Kvótavita

Az árverezések mértéke kapcsán is vita van a felek között, bár ez a bankadóhoz, illetve a bankadó korrekciójához viszonyítva elhanyagolható mértékű lehet, mert jóval kevesebb pénzről szól – más szempontból azonban valójában a moratórium tényleges feloldásáról van szó, ami a hitelezési gyakorlatot nagyban befolyásolja.

A bankok azt akarták, hogy a részleges kilakoltatási moratórium feloldása után, július másodikától a 90 napon túli késedelemben lévő hitelállomány öt százaléka árverezhető legyen, a kormány javaslata azonban csupán egy 1 százalékos árverezési kvóta mellett tette le a voksát, ami évi egy százalékpontos lépésekkel érné el az öt százalékos szintet – a kezdetben tehát úgy oldanák fel a moratóriumot, hogy gyakorlatilag teljesen életben tartják azt.

A pénzügyi felügyelet legfrissebb, márciusi adatai alapján 730 milliárd forintnyi lakossági hitel van 90 napon túl, tehát, ha a kormány akarata érvényesül, akkor a teljes állományból 7,3 milliárd forint lesz árverezhető, ha a bankok eredeti javaslata győz, akkor 36 milliárd forintnyi ingatlan kerülhet egy lépésben a piacra. Bár a különbség ötszörös, a bankok szemszögéből mégsem jelent óriási különbséget, ezért feltehetően a vita elsősorban nem erről folyik.