Hogyan síbolunk el milliárdokat?
A 2007-ben indult uniós ciklusban eddig több mint 58 ezer pályázat érkezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ), a megítélt támogatás 4473 milliárd forint volt, amiből 1683 milliárd forintot fizettek ki. A pályázatok szabályosságát nemcsak az NFÜ vagy közvetítő szervei, hanem adott esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálja, írja a Napi.
Az esetek többségében az intézményektől kap a hatóság értesítést, de érkeznek bejelentések a lakosságtól és önkormányzatoktól is. Jellemző eset, hogy egy adott − magasabb támogatási intenzitással rendelkező − térségbe bejelentkező cégek mögött nincs gazdasági tevékenység. Az ilyen csalások sokrétűek.
Általánosságban a legegyszerűbb eset az, amikor az elnyert pénzt egyszerűen eltüntetik, nem megfelelő célra használják. A bonyolultabb ügyek közé tartozik, amikor a támogatás egy részét valóban beforgatják a fejlesztésbe, a többit azonban jogosulatlanul használják fel − előfordult, hogy banki hitelt törlesztettek belőle.
Újabb lépcső, ha ennek nyomait megpróbálják eltüntetni: fiktív számlákkal igazolják az adott fejlesztés költségét, akár több alvállalkozó beiktatásával is, de arra is volt példa, hogy a pályázati feltételhez szükséges előéletet próbálták fiktív számlákkal fényesebbé tenni. A legsúlyosabb persze az, amikor az ügyben a hivatali oldal is érintett, azaz felmerül a korrupció gyanúja.
Bizonyosan van olyan ügy, amelyben a hivatalok érintettek, eddig egyszer sem sikerült vádat emelni − mondta Sors László, a NAV Bűnügyi Igazgatóságának vezetője. A NAV nyomozásának következtében tavaly 85, az idén pedig eddig 15 esetben indult büntetőeljárás − az esetek többségében a btk. szerint az unió pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette miatt.
Az uniót megkárosítókat érintő btk.-passzus nem kapcsolódik elkövetési értékhez, ugyanúgy ebbe a paragrafusba ütközik az egy- és az egymilliárd forintos csalás – a kiszabott büntetésben persze lehet különbség. A legmagasabb kiszabható büntetés öt év.