Hogyan lesz itt 250 milliárd?

Pert indított a Költségvetési Tanács egykori szakmai stábjának irányítója, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője, miután két (költségvetést érintő) közérdekű adatigényléssel kapcsolatos kérdésre sem kapott választ a Magyar Államkincstártól. Indoklása szerint mindkét információ rendkívül fontos lenne az idei költségvetési folyamatok megítélése szempontjából.

A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest közleménye emlékeztet arra, hogy "Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője még április végén két kérdésben közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Államkincstárhoz".

"Az egyik arra vonatkozott, hogy a még 2011 februárjában kormányhatározatban előírt, közel 250 milliárd forint összegű zárolást az egyes tárcák pontosan melyik költségvetési előirányzatokon hajtották végre, míg a másik az egyes központi költségvetési szervek szállítókkal szembeni tartozásának 2009. és 2010. év végi állományára kérdezett rá" - derül ki KFIB sajtóközleményéből.

"Mindkét információ szükséges ahhoz, hogy érdemben vizsgálható legyen a 2011. évi költségvetési egyenlegcél megvalósulásának esetleges kockázata, szükség esetén pedig megalapozott döntések születhessenek az egyenlegcél elérése érdekében. Az adatigénylésre sem a törvényes határidőn, 15 napon belül, sem pedig azóta nem érkezett választ, ezért a mai napon a Fővárosi Bíróságnál a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala érdekében" - tájékoztat a közlemény.

Miért kellenek ezek az adatok?

A tegnap megjelent, a költségvetés első 5 havi teljesítményét mutató számok alapján nincs okunk aggodalomra. Ám a hiánycél tartása érdekében nagy szükség van - a Nemzetgazdasági Minisztérium reményei szerint - az év második felében megvalósuló 250 milliárd forintnyi kiadáscsökkentésre (stabilitási alap), amelynek végrehajtására kérdezett rá Romhányi Balázs április végén.

A minisztérium helyettes államtitkárától kapott korábbi tájékoztatás szerint a stabilitási alap teljes összege 250,3 milliárd forint. Ez úgy fog összejönni, hogy a már elfogadott kormányhatározaton felül (ez összesen 229 milliárdos megtakarítást eredményez) tavasszal módosítják a költségvetési törvényt.

Ennél nagyobb baj is van

Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősségi Intézet első tájékoztatóján áprilisban már megemlítette, hogy a 250 milliárd forintos megtakarításból eddig csak 230 milliárdnyi összeg forrása ismert.

A szakértő már akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy létezik egy ennél súlyosabb probléma is az idei költségvetési folyamatokat illetően, nevezetesen: nem ismert, hogy mekkora tételeket hozott át a kormány a tavalyi költségvetésből az idei költségvetés terhére.

Romhányi már akkor úgy fogalmazott, hogy "az átláthatóság szempontjából fontos lenne, hogy a kincstár erre vonatkozóan közöljön információt: mennyi a ki nem fizetett számlák állománya, és mennyivel változott ez az állomány a megelőző évhez képest". Az intézet vezetője tehát részben erre szeretett volna válaszokat és pontos adatokat kapni.