Orbán
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Magyarok, vásároljatok drágábban!

2011.06.10. 11:48
Felkarolta a Fidesz azt a márciusi LMP-s törvényjavaslatot, amely megtiltaná, hogy 400 – a százezer lakosúnál nagyobb kilenc magyar városban 800 – négyzetméteresnél nagyobb bolt épüljön. A moratórium ötletét a kereskedelmi szervezetek fenntartásokkal fogadják: még akik szerint támogatható is a kisvállalkozások védelme, azok szerint is rossz és uniós jogot sért a tervezet, és nem értenek egyet azzal sem, hogy a sarki kisboltok támogatása élénkíti a helyi gazdaságot. A változás a vásárlók érdekeit sem szolgálja, hiszen a kisboltok szerényebb kínálattal és a hipereknél drágábban működnek.

Márciusban készítette el az LMP, és nyújtotta be a párt öt parlamenti képviselője azt a törvényjavaslatot (pdf), amely átmenetileg megtiltaná a nagyobb a kereskedelmi ingatlanok – áruházak és bevásárlóközpontok – építését. A tervezet eddig nem került a parlament elé, most azonban változhat a helyzet, miután a Magyar Nemzet szerint a Fidesz beállhat a javaslat mögé. A kormány egyébként a kereskedelmi célú építkezések átfogó szabályozására készül, Bányai Gábor fideszes képviselő azt mondta, hogy ez a törvény 2012-ben léphet hatályba.

Átmeneti szigor a teljes előtt

A tervezetet az LMP-sek épp azért nyújtották be, mert el szeretnék kerülni, hogy a készülő részletes, és a mostaninál szigorúbb feltételeket támasztó szabályozás hírére tömegesen nyújtsák be az építési engedélyeket a kereskedelmi láncok és az építési beruházók. „Ez csak akkor működik, ha gyorsan megszületik a moratórium, ezért reméljük, még a tavaszi időszakban elfogadásra kerül a törvény, és nyár közepén már életbe is léphet” – mondta kérdésünkre Szabó Rebeka, az előterjesztő öt LMP-s egyike. „A javaslattal nem a verseny korlátozása volt a célunk, a mérethatár azért szerepel benne, mert nem életszerű még fél évre sem építési moratóriumot elrendelni sarki fűszeres méretű boltokra” – tette hozzá a politikus.

A részletes szabályozás várhatóan szigorúbb szabályokhoz kötik majd az áruházak építését, az engedélyek kiadását hatástanulmányokhoz és egy többtagú helyi testület jóváhagyásához kötnék. Ebben szerepelnek a szomszédos települések, a kisboltok, a kereskedelmi kamara, esetleg civil szervezetek és építészeti hatóságok képviselői. „Azt szeretnénk, hogy mindenkire egységes, közösségi alapú szabályozás vonatkozzon, ezt a javaslatot azonban még azért nem terjesztettük be, mert először konzultálni szeretnénk róla az érintettekkel” – mondta Szabó Rebeka.

Pánikszerű szabályozás

Az érintettek, vagyis a hazai kereskedelmi szektor képviselői nem vették jó néven már a mostani tervezetet sem. „Még tart a szervezeten belüli egyeztetés, de fel fogunk lépni ellene” – mondja Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. Mint fogalmazott, a szabályozás újragondolását támogatják, de nem érzik szükségét egy ilyen „pánikszerű szabályozásnak”, míg az meg nem történik. Az érintettek előszeretettel emlegetik a bevásárlóközpontok melletti környezetvédelmi érvet is, miszerint környezetkímélőbb, ha egy helyet keres fel, és ott akár tucatnyi dolgot elintézhet egy vevő, mintha tizenkét különböző boltba autózik el.

„A tervezet céljait jónak tartjuk, hiszen támogatjuk a környezet és a kisvállalkozások védelmét. Viszont ez a törvényjavaslat nem szolgálja ezeket a célokat" – mondta megkeresésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte egyrészt a környezetvédelem érdekeit nem a kereskedelmi, hanem a környezetvédelmi vagy az építési törvény módosításával kellene erősebben érvényre juttatni, másrészt a kisvállalkozások segítésének sem ez a tiltás a jó módja, hanem a szektor támogatása, például adókedvezménnyel.

Stabil erőviszonyok

A felmérések egyébként azt mutatják, hogy az elmúlt években – részben azért, mert a válság hatására a hiperek lelassították a terjeszkedésüket – stabilizálódott az egyes bolttípusok látogatottsága, például kereskedelmi láncok rangsorának első hat helyén, akárcsak 2009-ben, tavaly is Tesco, CBA, Coop, Spar, Reál és Auchan volt a sorrend.

 

A legnagyobb, 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek forgalma kilencven különböző élelmiszeripari terméket vizsgálva évek óta 30-31 százalékos, a 400 négyzetméter alatti boltok forgalma 2009 óta 1 százalékkal csökkent. Igaz, a 400 négyzetméteresnél kisebb üzletek száma 2 százalékkal volt kevesebb a múlt év végén, mint 2009-ben, míg a 400 négyzetméternél nagyobbaké több mint 3 százalékkal nőtt.

Ennek ellenére gyakorlati és jogi érvek is szólnak az ellen, hogy a törvénytervezetben szereplő moratórium életbe lépjen, mondják az érintettek. Vámos György szerint a tervezet két európai uniós irányelvvel – a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a vállalkozások letelepedésének szabadságáról szóló irányelvvel – is ütközik, mivel mindkettő tiltja, hogy az állam adminisztratív eszközökkel szóljon bele a piaci versenybe.

Gyorsan vagy olcsón?

„A hipermarketek és a kisboltok együttélése az ideális, megadja a választás szabadságát a vevőnek. Aki gyorsan, egy-két dolgot akar venni, leszalad a sarki boltba, aki viszont nagybevásárlást tervez, ahol már a nagy mennyiség miatt fontosak az árak, vagy a termékek olyan széles palettájából szeretne választani, amihez már nem jut hozzá egy kis boltban, akkor elmegy egy hipermarketbe” – mondja Gillemot Katalin, az Auchan kommunikációs igazgatója.

Egy ilyen korlátozás kizárja az olcsóbb vásárlás lehetőségéből azokat, akik olyan településen élnek, ahol most semmilyen hipermarket- vagy diszkontláncnak nincs boltja, mondják a szakemberek egyöntetűen. Hogy szép számmal vannak olyan települések, ahol nincs hiper, de szeretnék, ha lenne, azt Gillemot Katalin azzal érzékeltette: sok vidéki városból kapnak megkeresést, hogy az önkormányzatok szívesen adnának kedvező feltételekkel telket az Auchannak, ha ott épülne hipermarket. Sőt, olyan település is van, ahol néhány éve aláírást gyűjtöttek, hogy a polgármester hozzon a városban valamilyen diszkont- vagy hiperláncot.

Tíz-harminc százalék

Hogy miért? Igen, a pénz miatt. Részletes adatokat nem hoztak nyilvánosságra arról, mennyivel olcsóbb egy átlagos kisbolt, mint egy átlagos hipermarket, mert bár készülnek felmérések arról, hogy milyen áron kapható egy-egy termékcsoport különböző alapterületű üzletekben, ezek adatait a piackutató cégek nem publikálják. A pontos, országos összehasonlítást ráadásul az is nehezíti, hogy egyes termékek ára olykor még egy áruházlánc boltjaiban is eltér, nemhogy a sokszor hálózatba sem tartozó kisboltokban.

Becslések, nagyjából közölt értékek és személyes tapasztalatok viszont vannak. A 2008-ban hipermarketért petíciót író körösladányiak egyike lapunknak akkor azt mondta: „egy 30 ezer forintos nagybevásárlásnál majdnem 10 ezer forintnyi eltérés volt az itteni árak és a multik árai között”. Ez a harminc százalék körüli különbség az átlagos feltérés felső határának tűnik, a szakmai szereplők azt mondják, termékenként nagy az eltérés, van, ahol csak 10-15 százalék a különbség, míg jellemzőnek a 20-25 százalék közötti árkülönbséget mondják (bár a saját márkás termékek és egyes akciók akár a 30 százalék fölé is nyithatják az ollót).

Helyi gazdaság vagy akcióvadászat?

Arra a felvetésünkre, hogy a kisboltok jellemzően drágábbak, így azok előtérbe helyezésével nehezebb lesz olcsón vásárolni, Szabó Rebeka azt mondja, hogy a törvénytervezet egyrészt nem zárat be semmit, így ahol eddig olcsón lehetett vásárolni, ott ezután is meglesz erre a lehetőség. Másrészt a több helyi terméket árusító kisboltok élénkítik a helyi gazdaságot, így összességében több jövedelem marad ott, amiből megengedhetik maguknak az emberek, hogy esetenként drágább, de jobb minőségű termékeket vásároljanak.

Ez utóbbit cáfolják azonban a piaci szereplők. Sokszor épp azért drágábbak a kisboltok 20-30 százalékkal, mert azok gyakran nem nagykereskedőkkel állnak kapcsolatban, hanem hipermarketekben töltik fel a készletüket, ennek legárulkodóbb jelei az, hogy a hiperek sajátmárkás termékei felbukkannak például garázsüzletekben. Hasonlóan árulkodók az akciók. „Az egyik láncnál most kezdődik egy közkedvelt sör akciója, 149 forint lesz egy doboz. Menj le hétfőn a környéketeken lévő egyik kisboltba, ott lesz ugyanez a sör 179 vagy 189 forintért” – javasolta az egyik beszélgetőtársunk, megemlítve: sok láncnál az ilyen tapasztalatok nyomán vezették be a mvm (maximálisan vásárolható mennyiség) kategóriát.

A piaci szereplők azzal sem értenek egyet, hogy a helyi gazdaságnak nagy lendületet adnának a kisboltok. „Egy hiper 300-500 embernek ad munkát, ami nem kis szám egy hatvan-hetvenezres városban, míg egy kisbolt csak néhány embert tud foglalkoztatni” – mondja Gillemot Katalin. A kereskedők szerint gazdaságilag inproduktív lenne a javaslat azért is, mert tovább sújtaná a lakásépítések már-már történelmi mélypontja és a visszafogott állami beruházások miatt egyébként is padlón lévő építőipart.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!