Módosítják a költségvetést a Mol miatt

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Mol-részvények visszavásárlásával összefüggő költségvetési törvénymódosítást (pdf). A 2011. évi költségvetés módosításával a részesedés-vásárlás az államháztartási törvény szabályai szerint növeli a költségvetési hiányt, ezért módosítani szükséges a kiadási főösszeg és a hiány mértékét.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat szerint a központi költségvetés ez évi kiadási előirányzata 489, 5 milliárd forinttal 14 337,2 milliárd forintra, a hiány pedig 1184,3 milliárd forintra nő.

Ez azt jelenti, hogy négyéves csúcsra kúszik a hazai módszertan szerint számított pénzforgalmi deficit: legutóbb a 2007-es hiány volt ennél nagyobb, akkor 1398 milliárdos veszteséggel zárt az államháztartás (tavalyelőtt és 2008-ban nagyjából 900 milliárdos volt a pénzforgalmi hiány, tavaly pedig 870 milliárd).

Úgy száll el a hiánycél, hogy nem száll el a hiánycél

Fontos azonban, hogy a hazai, pénzforgalmi módszertan szerint számított deficit a hazai statisztikusokon és elemzőkön kívül valójában senkit nem érdekel. Ami Brüsszelnek, az Eurostatnak, vagy a külföldi elemzőknek és a piacoknak számít, az az uniós módszertan szerint kalkulált eredményszemléletű hiány. Ebbe viszont nem kell megjeleníteni semmilyen részvényvásárlással összefüggő kiadást, ezért a Molra költött százmilliárdok sem jelennek meg a külföld szemében a kiadások között. Így az eszerint a módszertan szerint számolt hiánycél sem emelkedik, a maastrichti hiánymutatónk nem romlik és a konvergenciaprogramunk vállalásai sem buknak (idénre 2,94 százalékos hiányt ígértünk Brüsszelnek.)

Úgy nő az államadósság, hogy nem nő

Hasonlóan fontos kérdés az, hogy az olajrészvények felvásárlása milyen hatással van az államadósságunkra. Egy ekkora kiadás elméletileg jócskán, vagy két százalékponttal dobná meg a most még 80 százalék fölötti, a tervek szerint év végére 75,5 százalékra csökkenő mutatót, ami szembemenne a kormány államadósság-csökkentésről szóló üzeneteivel. De mégsem megy szembe, pedig az államadósság nő, de nem a bruttó, hanem a nettó szemléletű.

Hogy érthető legyen a dolog, a két államadósság fogalom között kell különbséget tenni. A bruttó adósság, ami most a GDP 80 százaléka fölött van és amit a kormány csökkentetni akar, azt mutatja, hogy az államnak összesen mennyi pénzügyi kötelezettsége van a hitelezői felé. Ez a látszólag fontosabb adat, a külföld is ezt a számot nézi, illetve a maastrichti államadósság-kritériumokban is ez szerepel.

Emellett létezik az úgynevezett nettó államadósság, erről kevesebb szó esik, pedig ez a mutató is fontos. A nettó adósságot úgy kapjuk meg, hogy az állam összes pénzügyi követelésének (tehát tartalékának) és az összes kötelezettségének (tehát tartozásának) a különbségét az aktuális piaci értékén számoljuk ki. A nettó államadósság így számolva most a GDP 53 százaléka körül van.

Az ellentmondás abban van, hogy a Mol felvásárlása csak az utóbbi mutatót rontja. Miért? Mert az olajpapírokat olyan pénzből vesszük meg, ami már korábban az államkincstár MNB-nél vezetett számlájára került, tehát egyszer már növelte a bruttó adósságot. Az, hogy most a tartalékszámlán lévő pénz egy részét elköltjük, a bruttó adósságon nem ront, csak a nettón, hiszen ez utóbbiban számít fontos korrigáló tényezőnek az állami tartalékok szintje.

Mivel tehát a tartalék csökken, a nettó adósság nő, a bruttó viszont nem változik, mert már meglévő pénzből, nem pedig új hitelből finanszírozzuk a vásárlást.