Jól jönne a bajban a kínai nagybácsi

A kormány hivatalba lépése óta nagyon tudatosan formálja Kína-politikáját. Az együttműködés egyik területe a magyar adósságfinanszírozás lehet. A kínai és a magyar miniszterelnök hétvégi megbeszélésén elhangzott utalásból arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány elsősorban biztonsági védőhálóként tekint a kínai pénzekre. Magyarul, ha a 2008-as pénzpiaci összeomláshoz hasonlóan elapadnának a finanszírozás szokásos csatornái és a befektetők nem lennének hajlandóak magyar állampapírokat vásárolni, akkor az EU-IMF mellett (vagy inkább helyett) Kínától kaphatnánk segítséget. A következő hónapokban konkrét eredményekről számolhatunk be – fogalmazta meg reményeit Orbán Viktor kormányfő hétfőn a Parlamentben. Az már biztos, hogy vesz magyar államkötvényeket Kína - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szombaton. Ismert részletből ennél sokkal több nincs, a legérdekesebb kérdés most az, hogy mit tudunk mi adni Kínának?

Pénz, paripa, piac

Kínának teljesen mások a finanszírozás szempontjai, mint az IMF-nek és az uniónak – figyelmeztet Vizkelety Péter, a Generali állampapír-elemzője. Ha baj van, a kínai pénzcsapot feltehetően nem a fegyelmezett gazdaságpolitikára, megszorításokra vonatkozó ígéretek nyitnák meg, ők inkább uniós piacokat akarnak, így elképzelhető, hogy a pénzükért (a kamatokon felül) mást kérnének cserébe, mint a nyugatiak.

Vizsgáljuk az együttműködés lehetőségét – mondta az Indexnek Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató helyettese. Emlékeztetett, hogy az ÁKK vezérigazgatója és a fejlesztési miniszter már többször tárgyaltak az állampapírvásárlás lehetőségéről Kínában, és egy kínai állami befektetési alap már eddig is vett magyar papírokat százmillió eurós nagyságrendben.

Az állampapír-vásárlásra tett hétvégi miniszterelnöki utalás valójában nem számít újdonságnak, erre Kínának most is van lehetősége – mondja Móricz Dániel, a Concorde állampapírpiaci szakértője. A kínai miniszterelnök konkrét kötelezettséget ugyanakkor most sem vállalt, nem tudjuk, hogy mikor és mennyi kötvényt vásárolna Kína, illetve, hogy erre milyen formában kerülne sor, aukción, vagy zárt kibocsátáson. Az elemző szerint nem valószínű, hogy a piaci hozamok alatt vesznek majd magyar papírokat (ez csak nekünk lenne jó, mert olcsóbb lenne a finanszírozás, kevesebb kamatot kellene fizetni), de az egyezség ezzel együtt is hasznos lehet, mert a befektetői, finanszírozói kör szélesítését jelenti.

Vizkelety is egyetért azzal, hogy jó dolog, ha képesek vagyunk eggyel több lábon állni. Az elemző szerint különösen akkor lenne hasznos a segítség, ha Kína akkor jelenne meg vevőként, ha a piaci finanszírozás valamiért akadozna.

Nem ördögtől való

A kínai megtakarítások nagysága hazai léptékben gyakorlatilag felfoghatatlan. Az ország devizatartaléka az elmúlt bő három évtizedben 1300-szorosára emelkedett (persze csak nominálisan, az infláció hatásaival nem számolva). A 3000 milliárd dollárt is meghaladó kínai pénzhalom nagyrészt most valamilyen dollárhoz kötődő befektetésben van, az ország idén februárig az USA legnagyobb hitelezője volt.

Móricz szerint a kínai megtakarítások olyan befektetést keresnek, amin infláció fölötti hozamot lehet elkönyvelni, a dollár viszont most nem ilyen, ezért attól inkább szabadulnának. Mégis rengeteg van belőle, ezért úgy döntöttek, hogy a külkereskedelmi többletből megmaradó dollárjaik háromnegyedét más devizára vagy aranyra váltják.

Tetszik Orbánnak a görög recept?

Így kerülhettünk mi is reflektorfénybe, de Kína pénzeli például a spanyol gazdasági reformokat is, legalábbis az államadósság-finanszírozásba beszállt. A kínai miniszterelnök-helyettes január elején jelentette be, hogy országa folytatja a spanyol államkötvény-vásárlásokat. Kína ezzel nem csak az USA, hanem a spanyol államadósság egyik legnagyobb külföldi finanszírozója is: már a spanyol állampapírok 10 százalékát birtokolja, és szintén segíti a görög és a portugál kormányt állampapírvásárlásaival.

Az, hogy a támogatásért cserébe Kína az IMF-féle fiskális szigor helyett piacokat akar, mutatja a görög példa. A kínai kormányfő tavaly ősszel tette tiszteletét Athénban és ott is állampapírvásárlást, illetve kereskedelmi és beruházási hiteleket ígért. Ott viszont kért is, persze a görögök lényegében már akkor csődben voltak, így ott volt a legkönnyebb a tárgyalás. Görögországnak kínai termékeket kell vásárolnia, illetve beengedni a piacaira a kínai cégeket, ráadásul igen fontos, stratégiai területekre, például a hajóiparba és a kulcsfontosságú kikötőkbe.

Előnyt kovácsolni

Az előzetes, majd a hétvégi budapesti tárgyalások is jelzik: a kínaiakat nálunk is érdekli a közlekedési infrastruktúra, például logisztikai- és cargobázis-építést terveznek. Időről időre felmerülnek olyan hírek is, hogy a Hainan légitársaság anyavállalata, a részben Soros György érdekeltségében lévő HNA esetleg beszáll a Malévba.

A kormány már áprilisban együttműködési megállapodást írt alá a legnagyobb kínai vasútfejlesztő vállalattal. A tervek szerint a cég a Széll Kálmán tervből venné ki a részét, a tömegközlekedés reformja kapcsán kaphat villamosítással, pályafelújítással, építéssel, berendezések cseréjével vagy pályaudvarok renoválásával kapcsolatos feladatokat.

A kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao a Kína-Kelet-Közép-Európa Gazdasági és Üzleti Fórumon azt mondta, hogy a kínai kormány támogatja a kínai nagyvállalatok kelet-közép-európai befektetéseit, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a régió enyhíti a piaci korlátozásokat, és politikai támogatást nyújt a kínai vállalatok megjelenéséhez.

A kölcsönös befektetések persze úgy is alakulhatnak, hogy mindkét fél profitáljon a dologból. A kínai miniszterelnök, szerint a nemzetközi politikai-gazdasági helyzetben nagy átalakulás zajlik, a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés erősítése mindkét fél érdeke. Megítélése szerint a két térség gazdaságilag kiegészíti egymást, Kína a feldolgozóiparban és az infrastruktúrában erős, míg Közép-Európa az autógyártásban, a hajó- és repülőgépiparban, a szennyvízkezelésben, a borászatban és a gyógyászatban bír előnyökkel. Kínában gyors iparosítás és urbanizáció zajlik, a "kínai piac óriási lehetőségeket rejt".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!