Feljelentés a Vegyépszer-csőd miatt

2011.06.28. 10:11
Megtartották a több mint negyvenmilliárdos adósságot felhalmozó, és májusban csődvédelembe menekült Vegyépszer első csődegyezségi tárgyalását. Ezen a több mint kétszáz hitelező nem fogadta el a megszűnés szélére sodródott cég ajánlatát, így júliusban újabb forduló jön. A helyzetet bonyolíthatja, hogy nemrég csalás és csődbűntett gyanújával feljelentést tettek a Vegyépszer-ügyben.

Eredmény nélkül ért véget a napokban a Vegyépszer első csődegyezségi tárgyalása, amelyen a 45,6 milliárdos adósságot felhalmazó cég nagyjából kétszáznegyven hitelezője vett részt. Miután a csődegyezségi javaslatot nem fogadták el a hitelezők, a július 21-i tárgyalásra kell a cégnek ennél kedvezőbb ajánlatot kidolgoznia. A Napi Gazdaság úgy tudja, a 45,6 milliárdból a legnagyobb összegű tartozás egy kilencmilliárdos CIB-követelés.

Az egykori Vegyépszerből lett Nemzetközi Vegyépszerből lett Vegyépszer Hungária Zrt. májusban kért csődvédelmet, miután tavaly ősszel vidékre, a Zala megyei Szentgyörgyvölgyébe költözött, és tulajdonosát elveszítve több lépésben átalakult. Júniusban csődeljárás indult a csoport híd- és magasépítéssel foglalkozó cégénél, a Mahíd 2000 Zrt.-nél, míg az Opten cégtárának adatai szerint emellett csődvédelem alatt áll az eredeti Vegyépszer és a szintén szentgyörgyvölgyi székhelyű MAK Vagyonkezelő Kft. is.

Az nem túlságosan meglepő, hogy a pénzükre váró Vegyépszer-partnerek nem fogadták el a cég által ajánlott úgynevezett kielégítési mértékeket (vagyis azt, hogy egy-egy követelésnek hány százalékát fizetnék ki). Eszerint ugyanis csak az első ötszázezer forintig fizették volna meg a tartozás 40 százalékát, majd egymillió forintig már csak 20 százalékot. Egy- és ötmillió forint között 11, öt- és tízmillió között 7,5, míg 10−50 millió között 5, az 50 és 100 milliós összegek után két százalékot fizettek volna meg, míg a százmilliósnál nagyobb követelésekre mindössze azok 0,5 százalékát térítették volna (ez utóbbi azt jelentené, hogy egy 200 milliós követelésből 1 milliót kap a hitelező).

Ráadásul miután a cég teljes készpénzállománya óvadékkal, illetve zálogjoggal terhelt, a hitelezőket csak az úgynevezett mérleg szerinti eszközökből, például követelésekből lehetne kifizetni. A vállalat vagyona egyébként a becslések szerint nagyjából húszmilliárd forintra tehető, ennek azonban nagyobb része követelés, és csak kisebb része áll össze készletből, részesedésekből, tárgyi eszközökből.

A rendőrségen is futnak a pénz után

Nemcsak a csődegyezségi tárgyalás sikertelensége jelzi, hogy a cég hitelezői nem elégedettek azzal, ami a Vegyépszernél történik. Nem sokkal a csődeljárás elindítása után, májusban feljelentés is érkezett a rendőrségre a Vegyépszer Hungária Zrt. vezető tisztviselői ellen csalás és csődbűntett gyanújával. Az ügyet a Nemzeti Nyomozó Iroda május 30-án átküldte az adóhatóság bűnügyi főigazgatóságának, mert csődbűntettel az adónyomozók foglalkoznak. Már ha foglalkoznak: a NAV-tól kapott tájékoztatás szerint még nem dőlt el, indul-e eljárás a feljelentés nyomán.

Amely szerint a Vegyépszer Hungária Zrt. és jogelődje, a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. jelentős szállítói tartozásállományt halmozott fel, amit nem tud kifizetni. A céget a feljelentő szerint ezért darabokra szedték, majd a még menthető vagyontárgyakat és követeléseket a tulajdonosi körhöz kapcsolódó más olyan cégekbe menekítették, amik papíron ugyanakkora követelésekkel rendelkeznek, mint a valós tartozásállomány. Ezután a Vegyépszer Hungária Zrt. csődvédelmet kért, és a követelések közé a feljelentés szerint „baráti körhöz” kapcsolódó cégek felé fennálló tartozások is bekerültek (hogy a jogos követeléseket kisebbségbe szorítsák, megkönnyítve azok elértéktelenítését).

A feljelentő szerint a költözés is azt a célt szolgálta, hogy a cég az illetékes bíróságtól "megértőbb" csődbiztost kapjon – a csődeljárás elrendelésekor hivatalból a bíróság jelöli ki a felszámolók névjegyzékéből a hivatalosan vagyonfelügyelőnek hívott csődbiztost –, aki később, ha az ügy felszámolásba fordul, szintén "megértő" felszámoló lehessen (bevett cégbírósági gyakorlat, hogy sikertelen csődeljárás után a korábbi vagyonfelügyelőt jelölik felszámolónak). A csődbiztos tényleg nem vádolható azzal, hogy ne lenne lojális a Vegyépszerhez: a vagyonfelügyelő Cash & Limes Zrt. vezérigazgatója, Marjasné Endrédi Zsuzsanna 2008 októberétől 2009 májusáig az eredeti Vegyépszer menedzsmentjének tagja, gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettese volt.

A Vegyépszer Hungária csődvédelmet indokló májusi tájékoztatása szerint a Vegyépszer-csoport tagjai önhibájukon kerültek nehéz helyzetbe, és céljuk "megoldást találni a konszolidációra, a kötelezettségek és a hitelezői igények rendezésére". A cég a csődhelyezetet az iparág évek óta tartó hazai mélyrepülésével és a 2008-as gazdasági világválság hatásaival magyarázta.

A vállalat az elmúlt nagyjából másfél évben folyamatosan komoly pénzügyi nehézségekkel küzdött, holott nemcsak az első Orbán-kormány idején nyert el pályáztatás százmilliárdokat útépítésekre és egyéb állami nagyberuházásokra, hanem 2002 után is viszonylag jó eredményekkel vett részt állami pályázatokon (2003-ban 65 milliárd forintnyi, 2005-ben 48,3 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el, ami mindkét évben a legmagasabb érték volt). A Vegyépszer hivatalos tájékoztatása szerint az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, hogy az észak-afrikai politikai bizonytalanság miatt nem indult be egy korábban beígért 80 milliárdos líbiai beruházás.