Politikai közellenséggé válhat a Mol

A Mol könnyen válhat politikai közellenséggé Horvátországban, ami már rövidtávon is veszélyeztetheti a magyar vállalat INA-beli érdekeltségeit, és konfliktust gerjeszthet a horvát és a magyar kormány között, véli a Political Capital.

Június végén horvát napilapok arról számoltak be, hogy 2009-ben Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója 10 millió eurót juttatott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek, hogy a magyar olajvállalat vehesse át az INA irányítását. A politikai elemzőcég szerint a Mol – az információk valóságtartalmától szinte függetlenül – nehezen tudja majd megvédeni magát a nyilvánosságban a támadásokkal szemben, mivel Sanader volt miniszterelnök jelenleg is előzetesben letartóztatásban van hasonló bűncselekmények miatt, a botrányt kirobbantó lapok nagyon konkrét információkat közöltek az ügyről és mert a Mol-t Sanader lemondása óta folyamatosan érik támadások Horvátországban, és több korrupciós botrányban is előkerült a cég neve.

Közelegnek a választások

Mindez azért lehet különösen aggasztó a magyar vállalat számára, mert Horvátországban az EU-csatlakozási tárgyalások lezárásával eldőlt, hogy még az idén, vagy a jövő év elején országgyűlési választásokat tartanak, a hamarosan kezdődő kampány legfontosabb témája pedig a korrupció lesz. Ivo Sanader 2010 végi letartóztatása alapjaiban még most is alapjaiban határozza meg a horvát belpolitikát. "Az ellenzéki pártok célja a korrupciós vádak napirenden tartása és a jelenlegi vezetéssel való összekötése lesz, míg a HDZ próbál majd minél inkább elhatárolódni a Sanader-korszaktól. A most kirobbant botránnyal pedig biztossá vált, hogy a korrupcióra épülő kampány egyik főszereplője a Mol és az INA lesz" - írja a Political Capital.

Az INA stratégiai jelentőségű vállalat, szerepe nem csupán a nemzeti vagyon szempontjából meghatározó, hanem energiabiztonság és külpolitika szinten is döntő tényező. Az INA esete éppen ezért kiemelkedhet az egyéb korrupciós ügyek közül, hiszen ebben az esetben egy, az önrendelkezését két évtizede visszaszerző ország számára szimbolikus szempontból is fontos vállalatról van szó.

Az INA-botrány éppen a kampány előtt robbant ki, így nem csupán az ellenzék próbálja majd napirenden tartani, hanem folyamatosan új részletek kerülhetnek napvilágra. Ezt erősítheti, hogy Ivo Sanadert napokon belül kiadják az osztrák hatóságok, és hazatérte új lendületet adhat az ügyek felderítésének.

A Mol helyzetét nehezíti, hogy jelenleg minden politikai erő érdeke a magyar vállalat támadása. Az ellenzéki erők egy újabb lehetőséget kapnak a HDZ hiteltelenítésére, míg a kormánypárt a Mol-ügy segítségével próbál majd minél inkább eltávolodni a Sanader-korszaktól. Ha ugyanis a választásokig hátralévő időszakban felgöngyölítik az ügyet, és legalább részben meghátrálásra kényszerítik a magyar vállalatot, valamint látványos törekvéseket tesznek a cég feletti irányítás visszaszerzésére, az erősítheti a korrupcióval leszámoló párt képét.

Rosszat tesz a Molnak

A botrány kirobbanás után a kérdés nem az, hogy mindez okoz-e károkat a Molnak, hanem az, hogy mennyire súlyosakat. A kampány katalizátor hatása miatt a vizsgálat várhatóan gyors leforgású lesz, és végeredményként több forgatókönyv is elképzelhető. A legenyhébb esetben is a botrány megviseli a Mol-részvények árfolyamát, és hosszú időre gátat szab a vállalat további horvátországi és közvetetten más országokban tervezett terjeszkedésének.

Jelentős esély mutatkozik rá, hogy a botrány következtében változások lesznek a Mol felső vezetésében, Hernádi Zsolt akár távozhat is a vállalat éléről. A vádak ugyanis személyesen őt érintették: egyrészt büntetőeljárás csak konkrét gyanúsítás esetén kezdeményezhető, másrészt egy „megszemélyesített” támadás politikailag is könnyebben eladható. Hernádi távozása esetén a legnagyobb tulajdonossá vált magyar kormánynak formális és informális szinten is döntő szerepe lesz az új vezető kiválasztásában.

A nyomozás konkrét eredményeitől függetlenül a saját tisztaságát bizonyítani akaró horvát kormány a következő hónapokban várhatóan ellenségesen fog viselkedni a Mollal, és akár konkrét szankciókat vagy annak ható törvénymódosításokat is elfogadhat. A legvalószínűbb, hogy olyan jogszabályt terjesztenek be, mely alapján senki nem válhat többségi tulajdonossá az INA-ban. A jelenleg 47 százalékos pakettet birtokló Mol ugyanis többször próbálkozott többségi tulajdonossá válni.

A Mol számára a legrosszabb opció a 2009-es privatizációs szerződés felmondása. A költségvetés nehéz helyzete és a magyar kormánnyal fenntartott jó kapcsolatok miatt azonban kevéssé valószínű, hogy a horvát kormány visszavásárolná vagy visszavenné az akkor értékesített 25 százalékos részvénycsomagot.

Elveszhetnek a menedzsmentjogok

Az viszont reális veszély, hogy a Mol elveszítheti menedzsmentjogait, és a veszteséges gázüzletág is visszakerülhet az INA-hoz, rontva ezzel a cég profitkilátásait. Ebben az esetben a Mol egy irányítási jogokat nem garantáló, értékéből sokat veszítő részvénypakett tulajdonosa lenne az INA-ban, és ezáltal veszélybe kerülne a vállalat kiemelkedő régiós pozíciója és részvényárfolyama is esésnek indulhatna. Ezt a forgatókönyvet erősítő és gyengítő nyilatkozatok, sajtóinformációk egyaránt megjelentek az elmúlt időszak horvátországi sajtójában, a horvát közvélemény többségében ezt is várná el.

Összességében a nem állami tulajdonos részesedésének jogi korlátozása tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az INA-nak és így a horvát kormánynak ugyanis továbbra is szüksége van a Mol befektetéseire, amit a magyar vállalat nyilván csak akkor valósit meg, ha továbbra is birtokolja a menedzsmentjogokat. Ha azonban a horvát kormány megakadályozza a Mol többségi tulajdonossá válását, akkor joggal mondhatja a kampányban, hogy „megvédte” a nemzeti olajtársaságot, miközben a Mol továbbra is kvázi főtulajdonosként irányíthatja az INA-át, azaz saját szempontjából mindkét fél győztesen jöhet ki a konfliktusból.

Magas labda az ellenzéknek

A magyar kormányt mind politikai, mind tulajdonosi szempontból nehéz helyzetbe hozhatja a Mol horvátországi botránya. A korrupciós gyanú és közvetetten a fent felsorolt kockázatok miatt az elmúlt napokban jelentősen csökkent a Mol részvények árfolyama: már a jelenlegi áron is közel 54 forintot bukott a kormány és az ország a Szurgut üzleten, és a botrány kiterjedésével várhatóan növekvő veszteség magas labdát jelent a tranzakciót már eleve bíráló ellenzéki pártoknak.

A Mol részvények visszavásárlását alapvetően pozitívan fogadták a piacok, ugyanakkor komoly kockázatként jelent meg, hogy a kormány aktívan beavatkozik majd a cég vezetésébe, és az üzleti érdekek mellett saját stratégiai céljainak is alárendeli a vállalatot. Az INA-botrány felerősítheti ezt a veszélyt, hiszen az állami tulajdonnak köszönhetően mindkét fél részéről politikai szintre léphet az ügy.

Erre utal, hogy Orbán Viktor már kijelentette, hogy a magyar állam az INA szerződés semmilyen módosításához nem járul hozzá. Mindez akár komoly zavart is kelthet a két ország eddig kiváló kétoldalú kapcsolataiban a következő hónapokban, különösen a választások kiírását követően, amire rövid időn belül sor kerül. Bár a horvát kormány eddig igyekezett ketté választani a magyar kormánnyal, akinek hálával tartozik Horvátország EU integrációjának hathatós támogatásáért, és a Mollal kapcsolatos kommunikációját, a választási kampány kiéleződésével ez könnyen megváltozhat.