Gyöngyi
4 °C
14 °C

Tízpontos csomagot vitt Simor Matolcsynak

2011.09.07. 11:57 Módosítva: 2011.09.07. 11:59

Tízpontos javaslatcsomagot vitt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek Simor András, a jegybank elnöke.

A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint Simor felhívta a gazdasági miniszter figyelmét arra, hogy "az MNB olyan megoldások kidolgozását támogatja, amely segíti az arra rászorulókat, de a fizetőképes adósokat nem sodorja a nemfizetés irányába. Hangsúlyozta továbbá, hogy miközben az MNB egyetért azzal, hogy a problémára a bankokkal közösen kell megoldást találni, a bankok tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszútávú stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére."

Részleteket a javaslatokról sem az MNB, sem a gazdasági tárca nem közölt, de a főbb csapások a jegybank korábbi nyilatkozatai alapján körvonalazhatóak. Simor szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2010 augusztus végén is levélben sürgette a hitelesek helyzetének könnyítését – az MNB közleményéből kiolvasható, hogy ahogy egy éve, most sem csupán a devizahitelesek mentéséről van szó. A korábbi javaslatok döntően arra irányultak, hogy a hitelezési folyamat átláthatóságát és a bankok versenyét növelve csökkentsék nem csak az új, hanem a meglévő hitelállományhoz kapcsolódó terheket.

Ennek egyik legfontosabb eleme a hitelek referenciakamathoz kötése lenne. Mint az Index arról részletesen is beszámolt, a jelenlegi svájci frank hitelek törlesztői mintegy tíz százalékkal magasabbak annál, mint amit piaci szakértők szerint indokolt lenne, a hozzánk hasonló helyzetben levő Lengyelország számaival összevetve is szembe tűnő a különbség.

Milyen egy referenciakamathoz kötött hitel?

A referenciakamat egy, az egyes bankok által közvetlenül nem befolyásolható kamat, ami lehet például adott deviza alapkamata, vagy egy a banközi piacon jegyzet kamat. A lényeg, hogy a hiteltermék kamata a referencia+X százalék. Ez könnyebb összehasonlíthatóságot és nagyobb kiszámíthatóságot jelent – ha hirtelen megugrik például a bank forrásköltsége, akkor azt nem feltétlen tudja érvényesíteni az ügyféllel szemben – a hitelek költségeinek részleteiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A megoldást, ahogy a jegybank már egy évvel ezelőtti javaslatában, több szakértő is a referenciakamathoz kötött hitelekben látná. Az MNB egy évvel ezelőtt azt írta: a magyar piacon szinte egyeduralkodóvá vált az a gyakorlat, hogy a bankok egyoldalúan, egy viszonylag rövid kamatperiódus után, önkényesen, az ügyfél számára nem kiszámítható módon határozzák meg a következő időszak kamatát. Ezen nem segített a még a Bajnai-kormány alatt elfogadott magatartáskódex sem. A jegybank javaslata az volt, hogy a bankok kizárólag referenciakamathoz kötött, vagy több évre rögzített kamatozású hiteleket kínálhassanak. Az MNB szerint meg lehet találni a módját annak is, hogy a referenciakamatokhoz kötött termékekre való áttérést a már meglevő hitelállomány adósainak is biztosítsák.

Az MNB szerint a referenciakamathoz kötött – Európában egyébként széles körben alkalmazott – hitelek előírása a banki versenyt is erősítené, a fogyasztóknak könyebbé tenné a választást, így ezen keresztül is olcsóbbá válhatnának a hitelek.

Az MNB egy éve ugyancsak kiállt a pozítiv adóslista mellett is – ebben azóta sem történt előrelépés. Javasolták továbbá a hitelkiváltás lehetőségeinek bővítését, valamint azt is, hogy a devizahiteleket devizában is lehessen törleszteni.