A Bankszövetség megtámadja a végtörlesztést
A Bankszövetség ismételten megerősíti véleményét, hogy a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvény alkotmányellenes – közölte a bankszövetség. A jogszabály kihirdetését követően a bankok az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió illetékes intézményeihez fordulnak, olvasható a szövetség közleményében.
A bankok szervezetének elnöksége a közlemény szerint ugyanakkor "kész minden olyan egyeztetésre, melynek célja, hogy a kormányzattal együttműködve keressen alkotmányos és törvényes keretek között megoldást a lakossági hiteladósokat sújtó problémákra".
Beleszólhat-e az Alkotmánybíróság?
Bár a kérdés alighanem jogi vonatkozásban is felmerül majd, érdemes előbb a gyakorlati szempontokat mérlegelni: az AB gyakorlatát, gyorsaságát ismerve szinte kizárható, hogy a beadványt az év vége – a végtörlesztési jelentkezési határidő előtt – érdemben elbírálják, de még ha ez meg is történne, a döntésnél bizonnyal figyelembe kéne venni, hogy a lehetőséggel a jövő héttől már tízezres nagyságrendben élhettek az emberek. Ha tehát lesz is döntés, a a tartalmát tekintve szinte mindegy mikor születik meg, a legvalószínűbb persze, hogy tavasz előtt aligha (de a magánnyugdíjpénztárak ügyében több mint 8 hónapja nem született határozat). Ha esetleg utólag elkaszálják a jogszabályt, akkor ez az igénybe vevőket nem fogja már érinteni: maximum az államot terheli majd a bankok felé kártérítési kötelezettség – erre az uniós eljárásban pedig szinte bizonyosan számítani lehet.
Külön jogi kérdés lehet, hogy az AB hatásköre szűkítése után foglalkozhat-e az üggyel, ebben azonban a kormány számára az igazságügyi tárca szakértői által készített jelentés is arra jutott, hogy igen. (Részletesen arról, hogy a kormánynak milyen jogi kockázatokkal kell számolni, milyen döntések születhetnek a különböző fórumokon, itt olvashat >>> Biztos bukást vállalt fel a kormány )
A Magyar Bankszövetség már a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés bejelentését követően felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy a tervezett intézkedés alkotmányellenes, és ellentétes az Európai Unió jogrendszerével. Emellett a lépés várható jelentős makrogazdasági, rendszerstabilitási és növekedési kockázataira is figyelmeztetett.
Az Országgyűlés 2011. szeptember 19-én – a felsorolt ellenérvek és más, a lépés kockázataira figyelmeztető hazai és külföldi szakértői vélemény ellenére – megszavazta a törvényjavaslatot. A Bankszövetség Elnöksége a szavazás előtt ismételten, immár részletesebben kifejtette Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek írott levelében a várható negatív következményeket. A végtörlesztésről szóló törvénytervezet alkotmányellenességét megindokolva, levélben kérte a Magyar Köztársaság Elnökét, hogy küldje meg a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak.
A Bankszövetség elnöksége szerint – mint azt már korábban is megfogalmazták – a törvény hatályba lépése komoly károkat okozhat az egész magyar gazdaság működésében.
Szerintük a törvény miatt előálló negatív pénz- és tőkepiaci hangulat már hatással volt a forint árfolyamára. Az emelkedő országkockázat és a romló forintárfolyam nem zárható ki, hogy kamatemelkedéshez vezet, mely egyrészt növeli az államadósság finanszírozásának költségeit, másrészt a vállalati és lakossági hitelkamatok emelkedését is eredményezi. Így negatívan érinthet több millió hazai lakossági és vállalati hiteladóst, akik forintban vették fel hitelüket. Fennáll a veszélye, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben romlik az államháztartás pozíciója és a gazdasági növekedés lehetősége. Az intézkedés emellett mind az adósok, mind a hitelezők számára veszélyezteti a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot.
A Bankszövetség felhívja a figyelmet arra, hogy – a fenti kockázatok eredőjeként – jóval több azok száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek. A gyengülő forintárfolyam kihat azon devizaadósokra is, akik nem tudják igénybe venni a végtörlesztés lehetőségét, az emelkedő forint kamatszint pedig minden lakossági és vállalati forinthitellel bíró ügyfelet negatívan érinthet. Végül, de nem utolsó sorban a növekedési kilátások várható visszaesése egyaránt hatással lehet minden magyar háztartásra és vállalatra, mivel rosszabbodnak a foglalkoztatás és a beruházások növekedésének esélyei.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
