GKI: A politika zsákutcába kormányozta az országot

Újabb elemzőintézet rontotta a jövő évi gazdasági kilátásokat: a GKI szerint búcsút inthetünk a növekedésnek, és egy százalékos visszaesés jöhet. Korábban a Pénzügykutató is felvetette a recesszió esélyét, a Századvég Gazdaságkutató 1,1 százalékra rontotta a növekedési kilátásokat, a kormány azonban továbbra is 1,5 százalékos bővülésre alapozza a jövő évi büdzsét.

"A magyar gazdaság helyzete ma rosszabb, mint a kormányváltáskor volt, politika zsákutcába kormányozta az országot" - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a cég sajtótájékoztatóján - írja a Napi Online. A GKI szerint a GDP 1, a fogyasztás pedig 3 százalékkal csökkenhet 2012-ben. A magyar gazdaságpolitika immár rendszerszerűen alkalmazza az európai jogelvekkel szembeni intézkedéseket - mindezt konfrontatív, "szabadságharcos" (nemzeti populista) gazdaságpolitikaként jellemezte Vértes András.

A kormány hibás adópolitikája miatt ma már nincs adócsökkentés, csak adóátrendezés - ez a második hiba. Az adóátrendezésnek inkább problémája van, mintsem hozadéka: a kkv-k tartalékai kimerülőben vannak, egyes szektorok túladóztatottá váltak. Az elvileg egyszerű egykulcsos adó nem egykulcsos, túlbonyolítja az adminisztrációt és nem növeli a foglakoztatást - fogalmazott Vértes.

A gazdaságpolitika harmadik hibája, hogy szembe megy a világban tapasztalt trendeknek. Olyan döntések születnek, amelyek a pénzügyi stabilitást rontják, ennek rovására próbálják az államadósságot csökkenteni, holott ezt a kettőt össze kellene hangolni - húzta alá az elnök. A kormány 700-1000 milliárd forint közötti veszteséget okoz a pénzügyi rendszerben, a bankadóval, a végtörlesztéssel és a magánpénztári államosítással.

Negyedik hiba, a törvénytelen devizahitel-végtörlesztés: a GKI szerint borítékolható, hogy az emiatt induló pereket a magyar kormány elveszti, így végül majd az adófizetőknek kell kártérítést fizetniük a bankoknak.

A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb - a külső egyensúly javulásán kívül - ott is csak látszatról van szó.

• A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termés miatt gyorsul (a tavalyi 1,2 százalékról 1,5 százalékra).
• A munkaerőpiacon érdemi javulás nincs.
• Az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál. (A strukturális, egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2 százalékról 5 százalékra emelkedik.)
• Az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása és a devizatartalék mérséklése miatt csökken.
• A gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott.
• A korábban felhalmozott makro-tartalékok egy részét a kormány elhasználta, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak.
• Pénzpiaci megítélésünk 2011 nyarán újra romlani kezdett, majd 290 forinton is túlra gyengítő hatást keltett a devizahitelesek egyösszegű kedvezményes végtörlesztésének ötlete.
• Az éves euróárfolyam 275 forint körül, de a következő hónapokban 280-290 forint körül alakul.
• Az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet, amely az év végére 6,5 százalék lehet.

A GKI-Erste konjunktúraindex immár fél éve, a Széll Kálmán Terv bejelentése óta romlik - hívta fel a figyelmet Vértes. Csökken foglalkoztatási hajlandóság, az áremelési szándék mindenhol visszafogott. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke szeptemberre megközelítette a 2006 őszi, már igen alacsony szintet. A lakosság saját pénzügyi és az ország általános gazdasági helyzetét is lényegesen rosszabbnak tartja a korábbinál.

A kormány gazdaságpolitikáját a hatalmi, ideológiai és PR-szempontok uralják, a szakmai és társadalmi egyeztetés szinte teljesen hiányzik. E konfrontatív, "szabadságharcos" (nemzeti populista) megközelítés a gazdasági problémákat szinte kizárólag külső okokra, mindenekelőtt az euró válságára, Magyarország nemzetközi függésére vezeti vissza. Nem érzékeli, hogy az EU-ban - nagy konfliktusok árán - a válságkezelés kényszere következtében a közös fellépés és a szolidaritás erősödik, hogy egy esetleges újabb pénzügyi krízis körülményei között Magyarország ismét a nemzetközi szervezetek segítségére szorulhat - fogalmazott a GKI elnöke.

Hozzátette: a gazdaságpolitika zsákutcába került. A kormánypártok kétharmados többsége a várt stabilizáló hatás helyett társadalmi és szakmai kontroll nélküli kiszámíthatatlanságot vitt a gazdasági döntéshozatalba. A GKI megítélése szerint a kormánynak újra kellene gondolnia az adócsökkentőnek nevezett, valójában adóátrendező politikáját.