Itt az új energiastratégia

Az elmúlt másfél évben kevés területen volt annyi kapkodás és zárószavazás előtt benyújtott módosító, mint az energetikában, egymást érték az egyéni képviselői beadványok. A hétről hétre megjelenő újabb szabályok, ötletek, rögtönzések a teljes iparágat elbizonytalanították, a hosszú távra tervező befektetők többször inkább bele sem vágtak a beruházásokba, kiszámítható szabályozást kértek számon a politikán.

A szabályozás akkor lesz végre következetes, ha az országgyűlés elfogadja a hosszútávú energiastratégiát, a 2030-ig tervező dokumentum határozza majd meg a kormányok későbbi döntéseit, ez lesz a további szabályozások alapja, hangzott az ígéret. (A dokumentumról ma kora este tartják a parlamenti zárószavazást.)

Hosszútávú - 2020-ig szóló - energiastratégia ugyan volt eddig is, hosszú előkészítés után végül 2008-ban szavazta meg parlament. Mivel a hosszútávú stratégiák célja általában éppen az, hogy kormányokon átívelve biztosítsa a közös irányokat, azt lehetett gondolni, hogy az Orbán-kormány saját dokumentuma egyben a korábbi felrúgását is jelenti, máskülönben nem is nagyon lett volna értelme újat írni.

Az új energiastratégia azonban alig különbözik a korábbitól, fontosabb szakpolitikai céljaiban teljesen egybevágnak az állításaik. Mindkét dokumentum megállapítja, hogy csökkennek a fosszilis energiakészletek, csökkenteni kell hazánk importfüggőségének mértékét és kockázatait, bővíteni a beszerzési forrásokat. Fontos a versenyképesség, ellátásbiztonság és fenntarthatóság. Vonzó és kiszámítható környezetet kell teremteni az energiaipari befektetések megvalósulásához, védelmet nyújtani a fogyasztóknak a kedvezőtlen piaci hatásokkal szemben.

Kevesebb unió

Kisebb eltérések természetesen vannak: a korábbi energiapolitika szerint például nemzetközi infrastruktúra beruházásoknál döntési helyzetekben az EU által is támogatott projektek mellé állunk, ilyen kitétel az új stratégiában nem szerepel. Ezzel szemben rögzíti, hogy “az Európai Uniónak a közösség egészére vonatkozó célkitűzéseinek teljesítéséből Magyarország által vállalt terhek meghatározásánál saját érdekeinket és lehetőségeinket kell szem előtt tartani.”

További különbség, hogy az új energiastratégia jobban hangsúlyozza a kormányzati intézményrendszer megújításának szükségességét, új elem az energiagazdász hálózat kialakítása is. A korábbi és az új dokumentum is kiemelt jelentőségűnek tekinti az atomenergiát, a jelenlegi kapacitások megőrzését, bővítését. Az új energiastratégiáról szóló határozati javaslat azonban nem írja elő a kormány részére, hogy szakmai, környezetvédelmi, és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére és feltételeire javaslatot terjesszen az országgyűlés elé.

Több állam

A két dokumentum közti leghangsúlyosabb különbség az állam szerepéről való gondolkodás. A korábbi energiapolitika nem foglalkozik külön az állam, mint tulajdonos energiapiaci szerepével, az új energiastratégiában azonban deklarált igény az állam tulajdonosi pozíciójának jelentős megerősítése. Eszerint erősíteni kell az állami tulajdont az energetikai társaságokban és erősíteni az állami tulajdonban lévő energetikai társaságok szerepét, valamint az önkormányzatok rendelkezési jogát a helyi infrastruktúra felett.

"A piacosított, liberalizált és igen nagy arányban privatizált energiagazdaságban az állami jelenlét meglehetősen mérsékelt, de éppen ezért nagyon fontos. A piac állam általi felügyeletének hiánya súlyos gazdasági válsághoz vezetett a közelmúltban, amelynek hatásai jelenleg is érezhetőek. A válság hatásainak enyhítésében a piaci szereplők az államtól kértek és kaptak segítséget. Bár ma is megoszlanak a vélemények az állam tulajdonosi és közvetlen szabályozói szerepét illetően az energiaszektorban is,  bizonyítást nyert, hogy tisztán piaci alapon nem lehet hatékonyan képviselni a közjót és a nemzeti érdekeket" - véli az ország következő két évtizedét meghatározni hivatott dokumentum.

Mint ismert, az állami tulajdon növelésére már több konkrét lépést tett a kormányzat, megvásárolták a Mol 21,2 százalékát, és tárgyalások folynak az E.on gázkereskedő cégének, valamint gáztározóinak átvételéről is. A gáztőzsde megalakításának jogát a Mol helyett az MVM kapta, a nagy állami vállalatot deklaráltan a magyar gázpiac legnagyobb szereplőjévé duzzasztanák.

Kérdés, hogy az energiastratégia elfogadásával más mederbe kerül-e a hazai energiapolitika, az elmúlt másfél év egyes intézkedései ugyanis még a kormány saját céljaival is ellentétesek. Az iromány megállapítja, hogy a szociális támogatásokat nem az energiaárakon keresztül kell megvalósítani, ehhez képest az ármoratórium bevezetésének a gáz, áram és távhő esetében egyértelműen szociális céljai voltak, a hatósági áras rendszer pedig aligha ösztönzi a versenyt.