Gyerünk gyorshajtani, bort pancsolni!
További Magyar cikkek
A jövő héten kerül az országgyűlési képviselők elé a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, valamint a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (továbbá a 2012-es adótörvényekről is a jövő héten kezdődik az általános vita a parlamentben). A költségvetést megalapozó törvény egyik passzusa értelmében a jövő évtől a bírságbevételek központi számlára kerülnek.
A törvénytervezet indoklása szerint ennek az egyik oka az, hogy így megszűnik a kiszabó hatóságok közvetlen érdekeltsége a bírság összegében, és csak a szakmailag indokolt összegű és gyakoriságú bírságot vetik ki. Az ötlet egyébként nem új, az elmúlt tíz évben többször változott, hogy melyik hatóság mihez kezdhet a bírságbevételeivel, és ezek között volt már példa arra, hogy a pénzt a központi költségvetésbe kellett befizetni.
Az újra megváltozó bírságolási rendszer egyik előnye, hogy most a Nemzetgazdasági Minisztériumnak köszönhetően pontosan forintosíthatjuk, mennyire kell nem törvénytisztelőnek lennünk 2012-ben. A költségvetési törvényjavaslatban (pdf), annak szinte a legvégén, a 273-275. oldalán ugyanis tételesen, százezer forintra lebontva felsorolják, hogy az egyes közigazgatási szerveknek és hatóságoknak mennyi bírságbevételt kell teljesíteniük, és azt is, hogy milyen bírságnemekből.
Fejenként 3300 forint – hogy a lényeggel kezdjük, ennyit, vagyis összesen nagyjából 33 milliárdot kell bírságként befizetnünk jövőre. Egy négytagú családnak tehát átlagosan havi 1100 forintnyi bírsággal kell hozzájárulnia az országvédelemhez.
Persze ez a számítás nem pontos. Egyfelől azért, mert tízmillió magyarral számoltunk, holott már kevesebben vagyunk – és persze egy csecsemő nemigen tud törvénysértő módon ózonvédelmet sérteni vagy áthágni a felszín alatti vízvédelmi szabályokat –, másfelől azért, mert csak magyarokkal számoltunk. Holott köztudott, hogy például a közúti ellenőrzéseken előszeretettel kapják a büntetőcédulákat a magyar utakat használó külföldiek is.
Bírságbevételek, millió forint | |
I. ORSZÁGGYŰLÉS | |
Közbeszerzések Tanácsa bírságbevételei | 133,3 |
VI. BÍRÓSÁGOK | |
Bírságbevételek | 3873,4 |
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE | |
Bírságbevételek | 3,5 |
X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM | |
Bírságbevételek | 756,8 |
XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM | |
Állatvédelmi bírság | 0,1 |
Szennyvíz bírságok áthúzódó befizetése | 0,2 |
Ózonvédelmi bírság | 0,5 |
Légszennyezési bírság áthúzódó befizetése | 1,0 |
Növénytermesztési minőségvédelmi bírság | 1,1 |
Felszín alatti vízvédelmi bírság | 3,1 |
Nitrátszennyezési bírság | 3,4 |
Vízjogi fennmaradási bírság | 10,2 |
Mulasztási bírság | 10,5 |
Veszélyes hulladék bírság | 30,0 |
Talajvédelmi bírság | 17,9 |
Emisszió kereskedelmi bírság | 22,5 |
Természetvédelmi bírság | 25,0 |
Takarmány ellenőrzési bírság | 25,6 |
Vadvédelmi- és vadgazdálkodási bírság | 30,0 |
Borminősítési minőségvédelmi bírság | 30,9 |
Beszerzési ár alatti értékesítés bírsága | 36,3 |
Levegővédelmi bírság | 37,7 |
Halvédelmi és halgazdálkodási bírság | 40,8 |
Földvédelmi bírság | 50,0 |
IPPC-bírság | 53,0 |
Bor forgalomba hozatali járulék mulasztási bírság | 64,1 |
Eljárási bírság | 82,8 |
Élelmiszerlánc felügyeleti bírság | 152,9 |
Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság | 200,0 |
Növényvédelmi bírság | 303,2 |
Élelmiszer-ellenőrzési bírság | 309,4 |
Hulladékgazdálkodási bírság | 456,5 |
Vízvédelmi bírság | 666,7 |
Tisztességtelen forgalmazói magatartás bírsága | 950,9 |
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM | |
Bírságbevételek | 0,3 |
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM | |
Katasztrófavédelmi és egyéb bírság bevételek | 142,8 |
Építésügyi bírság | 850,0 |
Szabálysértési és egyéb bírság bevételek | 1049,1 |
Objektív felelősségből származó közigazgatási bírságbevétel | 16 000,0 |
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM | |
Engedélyezéssel kapcsolatos bírságok | 15,0 |
Munkavédelmi bírság | 200,0 |
Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj- és bírságbevételek | 4300,0 |
XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL | |
Pénzmosás elleni bírságbevétel | 0,4 |
Közúti bírságbevételek | 544,6 |
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM | |
Közúti bírságbevételek | 200,0 |
XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM | |
Bírságbevételek | 154,6 |
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL | |
Bírságbevételek | 1151,0 |
Bírságbevételek összesen | 32 991,1 |
Ez utóbbi azért is fontos, mert ha megnézzük a bírságok felsorolását, látható, hogy a legtöbbet a Belügyminisztériumon keresztül kell betennünk a nemzet zsebébe. A belügyi bírságok közül is messze a legtöbb, 16 milliárd forint az úgynevezett „objektív felelősségből származó közigazgatási bírságbevételből” származna. A papírízű megfogalmazás lényegében a közúti közlekedési szabálysértéseket jelenti.
Ha abból indulunk ki, hogy a júliustól hatályos szabályozás szerint egy átlag 30 km/órás gyorshajtás városban vagy sima főúton is csak 45 000 forintba kerül – autóúton vagy autópályán 30 000-be –, egy tilos parkolás szintén 30 000-be, akkor látható: a magyar autósoknak nagyon meg kell dolgozniuk a stabil országvédelemért. Több mint félmillió tilosban parkoló vagy több mint háromszázezer elég gyorsan hajtó kellene ennyi pénz összeszabálytalankodásához (és ezeknek mind le is kell bukniuk). A piroson áthajtás akár 300 000 forintba is kerülhet, ennyiből már elég lenne nagyjából ötvenezret összehozni, és máris megvan a norma.
A vámhivatal és a közlekedés felügyelő fejlesztési tárca is betervezett még összesen több mint 700 millió forintnyi közúti bírságbevételt – például az engedélyezettnél nagyobb tengelyterheléses teherautókra –, szóval főleg az aszfaltról megy a pénz a költségvetésbe.
De hogyan járulhat hozzá a pénzügyileg megalapozott országvédelemhez az, akinek nincs autója, jogosítványa?
Mint látható, további több mint negyvenféle módon. A kormány, jól látható, nagyon ráment a szerencsejátékokra, nemcsak azzal, hogy brutálisan emelné a félkarú rablók játékadóját – a havi adótétel 500-700 ezer forintra nőne –, hanem azzal is, hogy a reményei szerint 4,3 milliárd forint folyik majd be az államkasszába a szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díjakból és bírságbevételekből. Bár azt nem látni pontosan, hogy ebből mennyi a díj és mennyi a bírság, mindenesetre látszik, hogy a gyorshajtók, piroson áthajtók és tilosban parkolók mellett a csaló bukmékerek és a nyerőgépekkel ügyeskedő kocsmárosok is a nemzeti együttműködés pénzügyi alapjainak számítanak.
A táblázatból látható, hogy két tétel, a bíróságok által kirótt bírság és a BM szabálysértési bírsága olyan még, amiből milliárdos nagyságrendű költségvetési bevétel származhat (előbbiből , több mint 3,8 milliárd forintnyi, utóbbiból bő egymilliárd). Ehhez persze többek között az is kell, hogy akiket pénzbüntetésre ítélnek, azok tudjanak fizetni, és ne válasszák azt, hogy inkább leülik a büntetést.
A listából az is jól látható, hogy a magyar borászoknak illene jövőre ismét elővenni a tablettát, a cukros zacskót vagy a glicerint, és a modern, európai, sőt, Veres János-i értelemben vett trükkök százait. A költségvetésnek ugyanis majdnem százmillió forintra van szüksége tőlük. Első látásra úgy tűnik, szép kihívás összeszedni 200 millió forintnyi erdővédelmi bírságot, de ha belegondolunk abba, hogy nagyjából kétmillió hektárt borít erdő, és az államfő számára is kiemelten fontos a fák védelme, ez talán mégsem lehetetlen küldetés.
Az is látszik, hogy nagyon sokat kell szemetelnünk – pláne, hogy a hulladékgazdálkodás rendszerét átalakítják, ami alapján, az elmúlt másfél év átalakításait látva borítékolható a rendszer leállása legalább félévre –, bőségesen kell termelnünk szabálytalanul elvezetett szennyvizet, és jót teszünk a Matolcsy György által a jó gazda gondosságával felügyelt államkasszának azzal is, ha megépítünk sok-sok Csipak-villát, majd fizetjük az építési bírságok százmillióit.
De hogy a legkisebb tételekről se feledkezzünk el: bántsunk állatokat, elhagyatott házak padlásairól túrjunk le sok-sok régi, freonos dezodort vagy keressünk szeméttelepeken régi hűtőket – és persze nyomban jelentsük fel magunkat. Ki tudja, a félmilliósra tervezett ózonvédelmi bírságot akár két-háromszorosára is feltornászhatja a gondos állampolgár. És közben reménykedhet abban, hogy a közbeszerzési törvény folyamatos átalakítása kellően összezavarta a pályázókat és a pályázatok kiíróit, ezért a közbeszerzési bírságok – egy olyan országban, ahol egyes becslések szerint öt tenderből négy le van vajazva – összege jóval magasabb lehet a tervezett 133 milliónál.