Módosítókkal bombázzák az adótörvényt

Nagyjából negyven módosító indítványt nyújtott be tegnap a Fidesz-frakció több tagja. Ezek között szerepel az eva megszüntetését célzó javaslat is, amelyet Koszorús László jegyez. Az eva a javaslat szerint 2012. január elsejével szűnne meg − s mindenki mehetne vissza általános szabályok szerint adózva vállalkozni.

Az evával kapcsolatban két másik módosító is bekerült a parlamentbe, az egyik megelégedne azzal, hogy az áfakulcs emelése miatt 30-ról 35 százalékra emelkedjen az adó kulcsa, a másik pedig − szintén az áfaemelés miatt − a bevételi értékhatárt emelné 25-ről 30 millió forintra. Az eva megszüntetése − vagy emelése − nagyjából százezer adózót érint.

Nem ez az egyetlen grandiózus javaslat azonban a módosítók között. Már korábban hallani lehetett a pornóadó bevezetéséről, ez is szerepel a tervek között. A kulturális adót a pornófilmgyártásból és -filmvetítésből származó bevétel után kell megfizetni. Gyártás esetén az adó mértéke 25 százalék, a filmvetítésnél pedig a díj három százaléka. A létező legnagyobbat az a cég bukja jövőre, amely pornófilmet vetít evásként − a filmgyártás azért nem játszik, mert ott számít az elszámolható költség, ami az evánál nem lehetséges.

A nagyívű javaslatok fényében aprópénznek tűnnek azok az emelések, amelyek a módosítókban még megbújnak. Ezek szerint 964,5 ezer forintról 1026 ezer forintra nő a rehabilitációs hozzájárulás, az eredeti emelés helyett, ami 5400 forintról szól, 6390 forintra emelkedne az egészségügyi szolgáltatói járulék. Bónuszként pedig a béren kívüli juttatások után is egészségügyi hozzájárulást kellene fizetni, tíz százalékot. Cserébe hétezer forintra nőne a kedvezményesen adható étkezési utalványok értéke ötezerről.

A pornóadónál is van azonban meglepőbb a csomagban, ez pedig a közösségi közlekedési adó. Az adót minden vállalkozásnak meg kell majd fizetnie. Az adó az iparűzési adóra hajazna, vagyis ugyanaz lenne az adóalanyi kör és ugyanaz lenne az adóalap is − praktikusan az árbevétel néhány költségtétellel korrigálva. Az adó mértéke a budapesti székhelyű cégek esetében egy, a többieknek fél százalék lenne. Ez elég durva terhelés lenne. Az iparűzési adóból nagyjából − friss adatok egyáltalán nincsenek − 500 milliárd forint bevétel jön be, s hiába kisebb mértékű a közösségi közlekedési adó mértéke, alsó hangon is százmillió forint csoroghat be belőle. Az adóbevezetéshez komoly erők tartoznak, többek között Rogán Antal.

A történet érdekes eleme még az, hogy ezt az adót az adóhatóság szedné be, majd továbbutalná azt az egyes önkormányzatoknak. Ezzel kapcsolatban azt a gordiuszi csomót kell majd átvágni, hogy az adóhatóságnak olyan adót kell majd beszednie, amely adó alanyairól nincs információja. Az iparűzési adót ugyanis az önkormányzatok szedik be − egy halvány kísérlet volt csak arra, hogy központosítsák −, s ők nem szolgáltatnak önállóan adatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára, vagyis a NAV vakon kénytelen majd lőni.

Változtatások egész sora szól a chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadó módosításáról, Font Sándor kivonná a körből a kakaóport és a tejes édességeket, kiterjesztené viszont a lekvárokra és a szörpkoncentrátumokra is. Heintz Tamás képviselő a gluténmentes élelmiszerek kedvezményét növelné, egy másik fideszes módosító a külföldi gépjárművek adóját eltörlő passzust törölné el.

Font egyik javaslatában azt indítványozza, hogy a népegészségügyi termékadóból származó bevétel 95 százaléka és a baleseti adóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezze, a népegészségügyi termékadóból származó bevétel 5 százaléka pedig a központi költségvetést illesse meg. Megjegyezi: a beszedett adó 5 százalékát az élelmiszerek minőségének növelésével, valamint az egészséget nem megterhelő élelmiszerek fogyasztókkal történő megismertetésével összefüggő kiadásokra kell felhasználni.

Rogán Antal is tovább bővítené a csipszadó hatálya alá tartozó termékek körét: adókötelessé tenné azt a sós élelmiszert is, amely extrudálással készül.