Töröcskei István megy az adósságkezelő élére

Egy, a költségvetéssel kapcsolatos törvényjavaslatba csempészett módosítás egy tollvonással húzná ki azt a kitételt, hogy az Államadósság Kezelő Központnál is alkalmazni kelljen az összeférhetetlenségre vonatkozó, egyebek mellett a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap irányító testületében érvényes szabályokat. E szabályok szerint nem vállalhat pozíciót az ÁKK-ban az, aki közvetlenül pénzügyi eszközök kezeléséhez kapcsolódó területen tevékenykedik, vagy értékesítési döntések végrehajtásában közreműködik.

Vagyis eddig nem lehetett valaki úgy az adósságkezelő vezetője, hogy közben egy befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, ingatlanforgalmazónál, vagy befektetési alapkezelőnél is vezető beosztásban dolgozik, érdekeltségeit az összeférhetetlenség felmerülését követő 15 napon belül meg kellett szüntetnie. Első látásra nehezen érthető, miért van egyáltalán szükség annak biztosítására, hogy ezentúl aktív bankárok is beülhessenek az adósságkezelőhöz.

Amely élén egyébként most van váltás, miután Pleschinger Gyula, az ÁKK korábbi vezére november 1-jétől már a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Borbély László András az Államadósság Kezelő Központ stratégiai vezérigazgató-helyettese az Indexnek a vezércserével kapcsolatos kérdéseire nem árult el részleteket. Pedig az lényegében eldőlt, hogy az új ÁKK-vezér az erős jobboldali kötődésekkel rendelkező bankár, Töröcskei István lesz.

Töröcskei a Figyelő ezzel kapcsolatos kérdésére – miszerint az értesülések alapján november 1-jétől kellene betöltenie a posztot – azt válaszolta: „valóban erről volt szó”, míg arra a kérdésre, hogy mi van hátra, ki írja alá a kinevezését, csak annyit mondott: „Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter”. Az Index megkeresésére az NGM-ben csak annyit közöltek, az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatójának személyéről csak később tudnak információt adni.

Székely András, a Töröcskei által irányított Széchenyi Bank szóvivője az Index kérdésére azt válaszolta: „Töröcskei Istvánt valóban megkeresték, hogy vállalja el az ÁKK vezetését”, ő ugyanakkor a november 1-jei időpontot a sajtóban megjelent találgatásnak nevezte.

Székely egyébként az összeférhetetlenségre vonatkozó kérdésünkre úgy nyilatkozott, Töröcskeinek „jogilag nem lenne kötelező sem jelenleg betöltött pozícióiról, sem tulajdonában álló gazdasági társaságok tulajdonjogáról lemondani, azonban a jó erkölcs szabályait figyelembe véve bizonyos pozícióiról, tagságokról, illetve tulajdonokról kinevezése esetén lemond”.

A Simicska Lajossal közeli kapcsolatban álló üzletember a 2010-es kormányváltás után bekerült a Mol felügyelőbizottságába, és a Mavir Zrt. igazgatósági elnöke lett, tulajdonosa a megújuló energiatermelésben utazó PannErgynek, és fontos érdekeltségei vannak a médiában: a Hír televízió és a Magyar Nemzet is a tulajdonában van. Övé a dörgicsei Pántlika Pincészet, a Gödöllői Tangazdaság és a Széchenyi Kereskedelmi Bank, résztulajdonosa a Járai Zsigmond nevével fémjelzett CIG Pannónia Biztosítónak. Évről-évre bekerül a 100 leggazdagabb magyarról szóló kiadványba.

Hogy különböző tisztségei és tulajdonai közül melyekről kellene lemondania, és melyekről tervezi, hogy lemond, az egyelőre nem világos. A Figyelőnek adott interjúban úgy fogalmazott: „ha megtörténik a kinevezés, lemondok mindenről.”

Így aztán, ha eredetileg Töröcskeire is írták a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslatba rejtett zavaros módosítást, az könnyen értelmét vesztheti. Már csak azért is, mert az egyébként is csak január 1-én léphet leghamarabb életbe, az ÁKK vezérét pedig pedig várhatóan ennél hamarabb kinevezik. Már ha az összeférhetetlenségről szóló változtatás egyáltalán életbe lép, egy szocialista módosító ugyanis kivenné ezt a részt a törvényjavaslatból.