Amíg van Matolcsy, addig nincs IMF

A 2008-as hitelmegállapodás felülvizsgálata miatt érkeztek az IMF szakértői Budapestre. A Valutaalap ügyeiben járatos, névtelenül nyilatkozó forrásunk szerint a szakértőket most főként a jövő évi költségvetés, illetve Magyarország növekedési kilátásai foglalkoztatják. Újabb hitelmegállapodásról még elvi szinten sem lesz szó, aminek főként politikai okai vannak.

A jelenlegi kormányoldalon közkeletű, és főként ellenzékben hangoztatott vélemény volt az, hogy az IMF a megszorítással egyenlő, a nemzetközi szervezet olyan követelményeket támaszt, amelyek visszavágják a magyar növekedési kilátásokat. Mostanra azonban, miután a 2012-es költségvetés az elmúlt évek egyik legkomolyabb megszorításait vetíti előre, gazdaságpolitikai indokai nemigen maradtak a Valutaalap elutasításának.

Csakhogy a kormány részben a korábbi politikai kommunikációjának folyományaként közvetlenül a tavalyi kormányalakítás után elkötelezte magát az IMF-től való eltávolodás mellett. Nemrég pedig Matolcsy György fogalmazott úgy, hogy a gyengeség jele lenne az IMF-hez fordulni.

A gyengeség itt van

„A gyengeség az árfolyamban mutatkozik meg, a gyengeség itt van” – reagált egyik beszélgetőtársunk Matolcsy kijelentésére. Ennek ékes jele, hogy ma újabb két és féléves csúcsra, 311 forintra drágult az euró, és ismét 251 forint fölött van a frank. A forint gyengélkedése nem újkeletű: már az elmúlt negyedévben Európa legrosszabbul teljesítő devizája volt, a dolláral szemben például több mint tíz százalékot veszített az értékéből. Ezzel összefüggésben hónapok óta drágul a magyar államadósság finanszírozása is az állampapírhozamok emelkedése miatt (és volt olyan kötvényaukció is, amit le kellett fújnia az ÁKK-nak).

Az eurózóna recseg, ropog, és kérdéses, hogy egyáltalán megmenthető-e. Ez megsokszorozza a leminősítési pletykáktól sújtott Magyarország sérülékenységét, és „oda vezethet, hogy képtelenek vagyunk magunktól rendet tenni a saját házunk táján. Ezért a gazdasági miniszter elzárkózása nem túl diplomatikus” – fogalmazott forrásunk.

Egy másik, a gazdaságpolitika alakítására rálátó szakértő szintén neve elhallgatását kérve azt mondta: „Az IMF-hez az megy, aki gazdaságpolitikából megbukott. Ha visszamegyünk, miután tavaly kirúgtuk őket, ennek a beismerését jelentené, ami nagyon drasztikus gazdaságpolitikai váltás lenne, ezért egy ilyen lépéssel nyilván az utolsó pillanatig várunk”. Szerinte nyilvánvaló, hogy egy ilyen fordulat Matolcsy nélkül könnyebb lenne, nem az IMF esetleges tartózkodása, sértettsége miatt, hanem azért, mert egy ilyen horderejű váltás nehéz lenne egy olyan embernek, aki „nem szívesen vesz tudomást a sajátjától távol eső dogmákról”.

Másik forrásunk szerint a Valutaalap olyan, mint egy régi szerető, akihez bármikor vissza lehet menni, ha szükség van rá. „Lehet, hogy kicsit majd többet kell ülni az előszobában, de az IMF biztosan segít, mert rengeteg pénze van itt, tehát ez a saját jól felfogott érdeke is.”

Az OECD szerint is kellene a védőháló

Jövőre közel 2400 milliárd forintnyi államadósság jár le, aminek a nagyobbik részét devizában vettük fel. Ha a tartozás törlesztéséhez sikerül újabb kötvénykibocsátásokkal pénzt bevonni, akkor elkerülhető az IMF, igaz, a piacra így is nyugtatóan hatna legalább egy olyan elővigyázatossági hitelmegállapodás aláírása, amilyen például Lengyelországnak is van – vélekedett több megkérdezett.

Névtelenséget kérő banki forrásunk szerint ha szerencsésen alakulnak a dolgok, nem lesz szükségünk semmilyen segítségre, Ehhez az kellene, hogy az eurózóna válsága csillapodjon. Ebben az esetben a pozitív magyar mutatók kerülhetnének reflektorfénybe, főként a csökkenő költségvetési hiány és a rekordtöbbleteket produkáló fizetési mérleg.

Ha viszont ellenkező forgatókönyv valósul meg, akkor komoly bajba kerülhetünk. Ezt tükrözi a magyar államcsőd elleni ötéves biztosítás díja is: a mutató 1,75 százalékkal nőtt az elmúlt három hónapban, ami Görögországot leszámítva minden más EU-államnál gyorsabb növekedést jelent. Ezzel Magyarország a világ nyolcadik legkockázatosabb ország lett a világon.

Eközben elemzőházak, köztük a Morgan Stanley, a Bank of America és az UniCredit is arra hívta fel a figyelmet az elmúlt hetekben, hogy Magyarország jelentősen tudná növelni a finanszírozási képességét, ha IMF-pénzekhez jutna.

Úgy tudjuk, a nemzetgazdasági miniszter kedvenc nemzetközi szervezete, az OECD – ahogy korábban egy forrásunk fogalmazott, „Matolcsy szinte bele van szerelmesedbe az OECD-be” – is hasonló következtetésre jut legközelebbi országjelentésében. A szervezet egy háttéranyaga szerint a magyar kormány jól tenné, ha óvatossági hitelmegállapodást kötne egy nagy nemzetközi szervezettel, bár ebben név szerint az IMF nincs megemlítve.

Fordulat jöhet?

A növekedési kilátások rohamos leromlása mellett a két legfontosabb országspecifikus kockázat most a hitelbesorolásunk leminősítése, illetve a végtörlesztéssel kapcsolatos várakozások alakulása. Előbbi kapcsán a nemzetgazdasági miniszter is elismerte, hogy az reális veszély, ráadásul jelenleg kettő hitelminősítőnél is napirenden van a magyar adósbesorolás felülvizsgálata.

Több forrásunk szerint a leminősítés kapcsán, illetve az IMF-felülvizsálat kimenetelének alakulásában is jelentős a végtörlesztés megítélése. „Ezt a kormány is felismerte, ezért most elképzelhető, hogy egy ügyes kommunikációs húzással megpróbálnak kihátrálni a végtörlesztés kiszélesítéséből. Az, hogy a probléma megoldására a kormány a bankoktól vár javaslatokat, mindenképpen ebbe az irányba mutat”. Az egyik kereskedelmi bank elemzője szerint a bankellenes kommunikáció enyhülésében fontos szerepe lehet annak is, hogy a kormány azt reméli, így talán megúszható a leminősítés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!