Nagyon pesszimista a magyar állam bankja

Mindössze 0,3 százalékos magyar GDP-növekedést vár jövőre a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), derül ki friss makroelemzésükből. Ez még az Európai Bizottság 0,5 százalékos prognózisánál is pesszimistább, és messze alulmúlja a kormány 1,5-2 százalékos várakozását.

Nem bővül al fogyasztás

Az MFB elemzői úgy vélik, a világgazdasági konjunktúra érezhető lassulása és különösen az európai adósságválság által okozott tartós pénzpiaci bizonytalanság miatt erőteljesen romlottak a magyar gazdaság növekedésének külső feltételei. A növekedés három meghatározó tényezője közül – nettó export, beruházások, fogyasztás – az elmúlt másfél év lassú kilábalása alatt egyedüli mankónak bizonyuló külföldi kereslet dinamizáló hatása is gyengül.

„Ez különösen súlyos egy olyan helyzetben, amikor a belső kereslet élénkülésének nem látszik jele: a csak igen mérsékelten javuló munkaerőpiaci helyzet, a magánszektor változatlanul jelentős adósságtörlesztése és törlesztő terhei valamint a háztartások válság óta erősödő megtakarítási hajlandósága közepette még némileg bővülő reáljövedelmek esetén sem várható a fogyasztás érzékelhető élénkülése” – áll a tanulmányban.

Romlott a megítélésünk

Felidézik: októbertől a magyar gazdaság nemzetközi megítélése sokat romlott, a magyar pénz- és tőkepiaci folyamatok elváltak a régiós országokétól. A forint gyors gyengülésnek indult, árfolyama legutóbb 2009 tavaszán látott történelmi mélypontokat ért el, az államkötvény-hozamok megugrottak, sikertelen államkötvény-aukciók követték egymást, s több nemzetközi hitelminősítő is a magyar szuverén adósság leminősítését vetítette előre.

A helyzet kezeléséhez elkerülhetetlen lesz a jegybanki alapkamat-emelés, tartós stabilizálódás azonban csak akkor érhető el, ha a kockázatvállalási hangulat tartósan javul, a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság enyhül, ugyanakkor a nemzetközi befektetői körök Magyarország iránti bizalma visszaépül. Mindez egy-másfél évet is igénybe vehet.

Nehezebb a válságkezelés

Az MFB szerint a jelenlegi válságközeli helyzet kezelése annyiban nehezebb a három évvel ezelőttinél, hogy miközben a monetáris politikai eszköztárak egyre nyilvánvalóbban kimerültek, a kormányoknak nincs több fiskális eszközük sem a recesszióba hajló gazdaságaik ösztönzésére, sőt a piaci bizalom fenntartása érdekében csökkenteniük kell kiadásaikat, miközben ehhez az elmúlt évek folyamatos megszorításaiba belefáradt lakosság támogatásának megszerzése egyre nehezebb, ami a pénzügyi-gazdasági mellett egyre több államban politikai és szociális válsággal is fenyeget.

A legvalószínűbb szcenárió alapján azonban a monetáris unió összeomlása nem következik be, s míg a feltörekvő országok növekedése a korábbinál valamelyest mérsékeltebb, de még mindig erős lesz, az USA és az eurózóna stagnálás közeli GDPbővülési ütemet fog produkálni a következő 12-18 hónapban.

Magyarországon szerintük mind a fogyasztást, mind a beruházásokat visszaveti a hitelezés tartós csökkenése, és a 3 százalékos költségvetési hiánycél betartására irányuló kormányzati törekvés miatt költségvetési forrásból sem a közösségi fogyasztás, sem a közszféra beruházásai, sem a lakossági és vállalati transzferek, támogatások bővítésére nem lesz lehetőség.

Sereghajtók vagyunk

A bizalmi indexek trendje is a magyar gazdaság további lassulását vetít előre, a pesszimista fogyasztói hangulat mellett az üzleti kilátások is egyre kevésbé biztatóak. A gazdasági és üzleti hangulat valamennyi visegrádi országban jelentős mértékben romlott az év eleji csúcshoz képest, a visszaesés mértéke azonban Magyarországon volt a legnagyobb: miközben a hazai kilátások 2011. januárban még a legoptimistábbnak számítottak a térségben, mára (15,7 pontos zuhanást követően) sereghajtó lett a magyar bizalmi index.

„A magyar növekedés ismét leszakadni látszik a többi visegrádi országétól. Az idei második negyedévben Lengyelország GDP-je 4,5, Szlovákiáé 3,5, míg Csehországé 2,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest, addig a magyar növekedés a régióban csupán a mély recesszió után még mindig stagnálást mutató román gazdaságét (+0,3 százalék) múlta felül április és június között. Az előzetes adatok alapján a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben 1,4 százalékos bővülést ért el, ami a vártnál kedvezőbb adat ugyan, de ismét elmaradt a régiós átlagtól” – írják.

Belső okok

Szerintük a lemaradás okai egyértelműen a belső gazdasági folyamatokra vezethetőek vissza. Miközben az export volumene az elmúlt hat évben Magyarországon bővült leggyorsabb ütemben a régióban és a válság előtti szinthez képest is a versenytársakhoz hasonló mértékben nőtt a hazai kivitel, addig a lakossági fogyasztás és a vállalatok beruházásai egyedül Magyarországon nem érik el a hat évvel ezelőtti értéket.

A régióban egyedül Lengyelországban sikerült a bruttó állóeszköz-felhalmozásnak túllendülnie a válság okozta visszaesésen, miközben a háztartások fogyasztása Románia mellett csak Magyarországon nem volt képes meghaladni a három évvel ezelőtti értéket.