Végtörlesztés: százmilliárdot buknak a bankok

Csaknem három éve nem látott veszteséget könyvelt el az idei harmadik negyedévben a magyar bankszektor – írja a Portfolio.hu. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ma közzétett adatai szerint 84 milliárd forintos adózott veszteség keletkezett három hónap alatt a részvénytársasági hitelintézeteknél, amihez közel 100 milliárd forinttal járult hozzá a végtörlesztés miatt elszámolt veszteség.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már szeptember utolsó napjaiban ekkora lett volna a tényleges veszteség, hiszen az október végéig is csak 44 milliárd volt. Ez az érték úgy jött ki, hogy több pénzintézet – például az Erste vagy a K&H – a 20 százalékos becsült végtörlesztési arányra jutó veszteségüket már a harmadik negyedévben elkönyvelték (viszont például az OTP csak a szeptember 30-án ismert végtörlesztési igényeket vette figyelembe).

Szélsőséges eredmények

Az eredmény eloszlása továbbra is szélsőséges, 35 bankból 18 volt nyereséges. Legutóbb a válság első sokkhullámában, 2008 utolsó negyedévében volt ennél nagyobb a bankok teljes vesztesége, a mostani negatív eredményt elsősorban az előre elkönyvelt végtörlesztés okozza.

A lap becslései szerint az OTP, a CIB és az UniCredit nyereséges volt a harmadik negyedévben, csakúgy, mint a viszonylag kevés deviza alapú jelzáloghitel-állománnyal rendelkező és részben kevesebb bankadót fizető kis- és középbankok közel fele. A Budapest Bank adatai nem ismertek, a Raiffeisen, pontosabban anyabankja pedig csütörtökön teszi közzé jelentését.

Sokan nem fizetnek

Jó eséllyel kijelenthető, hogy minden korábbinál magasabb volt a magyar bankok hitelezési vesztesége, ugyanis a végtörlesztés miatti, közel 100 milliárd forintnyi, harmadik negyedévre elszámolt veszteség nagy részét nem is az értékvesztés és kockázati céltartalék változása soron, hanem az egyéb eredmények között számolták el a bankok a PSZÁF gyorselemzése szerint.

Ami a nem teljesítő hitelek állományi arányát illeti, a PSZÁF adatai szerint 10,4 százalék volt szeptember végén a részvénytársasági hitelintézeteknél, ami a teljes, 19 147 milliárd forintos hitelállományon belül 1984 milliárd forintnyi 90 napon túli késedelembe esett hitelt jelent.

Ez a szám soha nem volt még ilyen magas, ami döntően két okkal magyarázható: 1. a teljesítő hitelekkel együtt a nem teljesítők állománya is automatikusan nő a forint gyengülése hatására, 2. a nem teljesítő hitelek aránya is nő az ügyfelek fizetőképességének (és talán hajlandóságának) romlása miatt. A magyar bankok hitelezési aktivitása mind a lakossági, mind a vállalati üzletágban továbbra is alacsony.